|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 57 találat | lapozás: 1-30 | 31-57 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Török Zoltán 1996. szeptember 7.Nagy sikerrel mutatta be a közelmúltban Gyergyószentmiklóson Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke ennek a szellemi műhelynek az elmúlt években született előadásait tartalmazó könyvét. A könyv üzenete az, hogy a magyarság egyetlen esélye szellemi kapacitásának gyümölcsöztetése. /Török Zoltán: A minőségről röviden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./1996. november 21.Nov. 21-én Gyergyószentmiklóson tisztújító közgyűlést tartott a városi RMDSZ. György Sándor leköszönő elnök áttekintette a szervezet elmúlt két évi tevékenységét. Török Zoltán indítványozta egy alapítvány létrehozását, amely a tehetséges gyergyói fiatalok továbbtanulását segítené. Megválasztották a városi RMDSZ elnökét, Kontesveller József személyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2000. március 30.A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanárképző Főiskola tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat, szemléltető eszközöket kapott a szegedi Mozaik Könyvkiadótól. Török Zoltán, a kiadó igazgatójával való egyeztetés után a kápolnási iskolának is juttattak a könyvekből, munkafüzetekből. Bálint Mihály, a főiskola igazgatója elmondta, hogy mind tartalmilag, mind minőségileg csodálatosak a kiadványok. Ha jövőben is ilyen gyenge lesz a hazai magyar nyelvű tankönyvellátás, kénytelenek lesznek az újonnan induló ötödik osztálynak külföldről rendelni tankönyveket. /Tankönyvek Szegedről Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./2004. augusztus 27.Az utóbbi hónapokban különböző ellenőrző hatóságok tizenhat alkalommal hajtottak végre kivizsgálást a zágoni polgármesteri hivatalban és a Kiss József polgármester felesége nevén szereplő Nely Kft.-nél. Az ellenőrzések hátterében Kiss József polgármester politikai bosszúállást lát. Zágon polgármesterét előbb egy bizonyos Macovei Ioan jelentette fel, majd id. Kertész Tibor, ifj. Kertész Tibor, Jánó József és Török Zoltán. Kiss József elmondta, a helyhatósági választásokon a választási bizottságban a kormánypárt részéről Török Zoltán volt az egyik megbízott. Magyar emberek szegődtek magyarok ellen a kormánypárt szolgálatába. /(bodor): Feljelentették a zágoni polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./2006. április 29.Hantz Lám Irén, Lám Béla kisebbik leánya egybegyűjtötte édesapja Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal és Reményik Sándorral folytatott levelezésének hozzáférhető anyagát, 232 levelet. Az aradi könyvbemutatón /Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal, Reményik Sándorral. Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ a szerző exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Hantz Lám Irén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban földrajztanárként dolgozott nyugdíjazásáig, de mindig szívügyének tekintette édesapja hagyatékának rendezését. Lám Bélának 1967-ben A körön kívül címmel jelent meg önéletrajzi regénye. Hantz Lám Irén Török Zoltán professzor hatására a földrajz szakot választotta. Nem bánta meg, mert a tanári munkától rengeteg szépet kapott. Most, nyugdíjas éveiben az irodalmi hagyatékot szeretné rendezni. Hantz Lám Irén írói pályája 1990-ben Reményik Sándor levelezésének a közlésével indult, a Korunkban. Hat év múlva látott napvilágot a Torockói útikalauz, ami költői, művészi elemeket is tartalmaz. Ezután Város az Őrhegy alatt címmel képes-szöveges összeállítást készített Nagyenyedről, de Torockószengyörgyről is írt könyvet. Torockói receptes könyv címmel Áprily Lajosnak és Szilágyi Domokosnak a különféle ételekről szóló verseivel megtűzdelve, torockói ínyencségeknek a receptjeit gyűjtötte egybe. Édesapja hátrahagyott írásait, illetve a Lám család eredetét, történetét 2002-ben, születésének a 100. évfordulójára állította össze. Hantz Lám Irén még a Reményik-album kiadását tervezi, ezzel befejezettnek tekinti a hagyaték feldolgozását. /Balta János: Exkluzív interjú Hantz Lám Irénnel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./2006. augusztus 12.Kolozsvár más diszciplínák mellett, az erdélyi földtudományok központja lett. Sokan, nem alaptalanul „Kolozsvár földtani iskolájáról” beszélnek. Az 1872-ben itt megalapított Ferenc József Tudományegyetem már kezdetben fontos fórumává vált a geológiai, paleontológiai és geomorfológiai kutatásoknak. Így a város és környékének tanulmányozása és tudományos feldolgozása már ekkor nagy lendülettel bontakozott ki dr. Koch Antal (1843–1927), dr. Szádeczky-Kardos Gyula (1860–1935) geológusok, valamint dr. Cholnoky Jenő (1870–1950) földrajzos-geomorfológus tevékenysége által. A múlt század második felében, a Kolozsváron 1945-ben megalapított Bolyai Tudományegyetem Földrajz-Földtan karán újabb tudós nemzedék öregbítette az Erdély földjére vonatkozó kutatások és szintézisek tárházát. A sok név közül dr. Balogh Ernő (1882–1969) mineralógust, dr. Török Zoltán (1893–1963) geológust, dr. Tulogdy János (1891–1979) geomorfológust, dr. Mészáros Miklós (1927-2000) sztratográfust, dr. Fuchs Herman (1915–1996) paleontológust és dr. Újvári József (1928–2000) hidrológust kell megemlíteni. /Ajtay Ferenc: Kolozsvár és környéke geológus szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2007. január 22.Mihail Hardau tanügyminiszter jelenlétében január 19-én a kolozsvári O. Ghibu Líceum udvarán átadták a 14 kisbuszt, amely a Kolozs megyei települések kisdiákjainak ingázását könnyíti majd meg. Török Zoltán, a Nagykapusi Általános Iskola igazgatója elmondta: az iskolába hét település 90 V. -VIII. osztályos diákja fogja használni nap mint nap az új buszt. /N. - H. D. : Tizennégy iskolabuszt adott át Hardau. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2007. március 12.Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére Gyergyószentmiklóson egyhetes rendezvénysorozat kezdődött. Március 11-én Gyergyószentmiklóson a katolikus templomtól a Népművészeti Alkotóház udvarára vonultak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezők. A Ethnographia Gyergyoiensis Alapítvány és a város hagyományőrzői (Földváry Károly Lovas Bandérium, Csabafiak) által, az Ipartestületi Férfikar és a Domokos Pál Péter Női Dalkör közreműködésével gróf Batthyány Lajosra, a forradalom első miniszterelnökére és ideiglenes hadügyminiszterére emlékezett Török Zoltán. Laczkó–Szentmiklósi Endre történelemtanár a székelyeknek, elsősorban a gyergyóremeteieknek a szabadságharcban való részvételéről szólt. A Csabafiak hagyományőrzői ostoros bemutatót tartottak. /Bajna György, Sarány István: Ünnepségek a szabadságharc emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./2007. március 16.Gyergyószentmiklóson a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai a katolikus templom elől vezették a felvonuló emlékezőket a Népművészeti Alkotóház udvarára. Ezen a helyszínen immár hetedik alkalommal emlékeznek a gyergyóiak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. majd Laczkó-Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár az 1848-as forradalom és szabadságharc remetei vonatkozására világított rá előadásában. A Gyergyói Barantások Egyesületének első ostoros-bemutatójára is sor került. Az idei ünnepséget az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán hagyományőrző, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte. /Baricz-Tamás Imola. Huszárgulyás volt az idei katonaeledel. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 15. – 11. sz. / Gyergyószentmiklóson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezési rendezvényén Pap József gyergyószentmiklósi polgármester egyben megnyitotta a város centenáriumának szentelt ünnepségsorozatot is. Március 15-én szentmisével kezdődött az ünnepség, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. Délután 1848-as toborzót elevenítették fel a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai, a Hóvirág Néptáncegyüttes és az Ipartestület Férfikarának közreműködésével. Este Gloria Victis címmel a Figura Stúdió Színház szervezett emlékműsort. Az ünnepi események március 14-én az iskolásoknak szervezett történelmi vetélkedővel kezdődtek. A Pro Art Galériában Egy-más mellett címmel a csíkszeredai képzőművészek közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Este a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója volt, aki elmondta: Gyergyószentmiklós volt az egyetlen olyan erdélyi település, amelynek sikerült privilégiumok, vagyis külső támogatás nélkül várossá válnia. /Jánossy Alíz: Ünnepel a 100 éves város. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./2010. szeptember 3.Leépítések a székelyföldi színházakbanHa a székelyudvarhelyi önkormányzat megszavazza a tervezett leépítéseket, a Tomcsa Sándor Színház 32 alkalmazottjából 11-et kénytelen lesz elbocsátani, így azonban Nagy Pál, a teátrum igazgatója szerint hosszú távon lehetetlenné válna a munka. A Csíki Játékszín négy, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház pedig két alkalmazottól vált meg, a költségvetés 20 százalékos lefaragása pedig minden székelyföldi színházban gondot okoz, a legtöbb intézmény pályázati forrásokból pótolná a hiányt. „Fizetésmegvonás, leépítések, a költségvetés 20 százalékos csökkentése. Amúgy is szűkös volt a keret, ezt nehezen fogjuk átvészelni” – öszszegezte a Krónikának Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója. A helyi önkormányzat még nem döntött a leépítésekről, ezért fennáll a veszély, hogy zárolják a polgármesteri hivatal számláit, amelynek következtében a színház alkalmazottai is fizetés nélkül maradhatnak. Felmérve a lehetőségeket az igazgató azt is elmondta, hogy ha a leépítéseket megszavazzák a mai rendkívüli tanácsülésen, akkor hosszú távon nem tudják majd működtetni a társulatot. „Megkérdeztem a polgármestertől, hogy ha valóban leépítések lesznek, akkor legalább a jövő évtől számíthatunk-e arra, hogy visszakapjuk ezeket az állásokat, ő pozitívan viszonyult ehhez a dologhoz, de ez attól függ, hogy sikerül-e kilábalnia az országnak a válságból. Nem vagyok derűlátó” – mondta Nagy Pál. Ha végül leépítések nem is lesznek, akkor viszont zárolják az önkormányzat számláit és ez maga után vonja, hogy szeptemberben nem lesznek fizetések. Az igazgató viszont már most biztosítja a színház dolgozóit, hogy személyesen fog gondoskodni arról, hogy ebben a hónapban is mindenki megkapja havi juttatását, amit elmondása szerint nem lesz nehéz összegyűjteni, hiszen így is kevesen dolgoznak a színháznál és alacsonyak a bérek. Jelenleg 32 alkalmazottja van a színháznak, a mai döntéstől függően elképzelhető, hogy közülük 11 embernek felmondanak. Minden nehézség ellenére, a beütemezett tervek szerint már elkezdődtek a próbák – tudtuk meg Szarvas Zsuzsanna közönségszervezőtől. Az idei évadban összesen 5 nagyszínpadi produkciót láthat a közönség, elsőként Frank Wedekind A tavasz ébredése című gyerekelőadást tűzték műsorukra Szabó K. István rendezésében. Ugyancsak a nagyszínpadon láthatják Kiss Csaba De mi lett a nővel? című darabját Tóth Árpád rendezésében, de a programban szerepel Pozsgai Zsolttól a Liselotte és a május Tapasztó Ernő rendezésében. A hagyományos szilveszteri műsort Csurulya Csongor művészeti vezető rendezi, idén Breffort és Monnott Irma, te édes! című zenés vígjátékára esett a választás. Az idei évad újdonságai között szerepel, hogy a stúdió-előadásokon kívül egyéni előadások is lesznek, és minden nehézség ellenére megpróbálják tartani tavalyi áraikat, csupán a bemutatóbérletek ára emelkedik. Leépítések Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson „A Csíki Játékszín 65 állásából 49 volt eddig betöltve, de így is meg kellett válnunk 4 alkalmazottól, miután a közalkalmazottak számát csökkentő kormányrendelet miatt csak 45 embert alkalmazhatunk. Emellett csökkentek a fizetések, és a produkciók költségéből is lefaragtak 20 százalékot, így számunkra most ezeknek a megszorításoknak a kezelése a tét” – mondta lapunknak Parászka Miklós, a csíkszeredai intézmény igazgatója. Hozzátette: 20 százalékos áremelésre kényszerültek, de bíznak a nézők szolidaritásában, és abban, hogy a jegyárak emelése ellenére is nőni fog a nézőszámuk az utóbbi évekhez hasonlóan. A Magyar Dráma Napján, a Színház Világnapján és a Magyar Költészet Napján egyébként alkalmi produkciókat mutat be a színház, ezekre a belépés ingyenes lesz. „Az évadban bemutatandó darabok között szatirikus alkotásokat találunk, olyanokat, amelyek napjaink problémáit is felvetik, gyakorlatilag így reagálunk a válság okozta gondokra” – mondta Parászka. Először Shakespeare Macbeth című tragédiáját mutatja be az intézmény, majd Jevgenyij Svarc A sárkány című művének Parti Nagy Lajos átírta változatát, de gyerekelőadást is láthat a közönség: Budaházi Attila Mint sót az ételben című művét vitték színre a kicsiknek. Az intézmény vezetője elmondta, fontos szempont számukra, hogy minél szélesebb réteget szólítsanak meg produkcióikkal, így a kísérleti színháztól a klasszikusokig és a populárisabb műfajokig minden megtalálható a repertoárban, így például idén operettet is színre visznek: Zerkovitz Béla és Szilágyi László Csókos asszony című művét, és Tasnádi István kortárs drámaíró Magyar zombiját is láthatja a közönség. Az igazgató elmondta: a válság ellenére is színvonalas évadra számíthatnak a csíkszeredaiak. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház szintén kénytelen volt megszüntetni három állását, ezek közül az egyik egy betöltetlen színészi állás volt, két alkalmazottat pedig elbocsátottak. Béres László, a színház igazgatója elmondta: lefaragták a költségvetésüket, ráadásul márciustól a színház megkapta a művelődési központ épületét, amelyben a társulat játszik, így a rossz állapotban lévő épület felújításáról is nekik kell gondoskodniuk. „A gondok ellenére azonban színvonalas évadot kívánunk tervezni, hiszen ez lesz a Figura 20. éve, 1990 októberétől működik hivatásos színházként. Ennek megünneplésére olyan alkotókat hívtunk meg rendezőként, akik korábban dolgoztak a Figuránál” – mondta az igazgató. Így Barabás Olga rendezi Goldoni A hazug című művét, Török Zoltán pedig a Figurának írt darabot Nagy nyavalya címmel, ezt Béres rendezi. A két nagyszínpadi előadás mellett a nézők két kísérleti előadásra és egy gyerekelőadásra is számíthatnak. „2005 óta a műsorpolitikánkat egyfajta kettősség jellemzi, hiszen számunkra hagyomány a kísérletezés, igyekszünk megújítani a színházi nyelvet, így évente két mozgás- vagy táncszínházi előadást viszünk színre, ugyanakkor a hagyományos színházat kedvelőkre is gondolunk, nekik minden évben rendezünk két előadást a nagyszínpadon. Gyermekelőadást évente rendezünk, így mi vagyunk az egyetlen erdélyi magyar résztvevői a Bukarestben évente megrendezett Nemzetközi Gyerekszínházi Fesztiválnak, ahonnan már különdíjat is hazahoztunk” – mondta az igazgató. Idén októberben egyébként a Figura harmadik alkalommal szervezi meg a dance.movement.theater elnevezésű nemzetközi táncszínházi fesztivált, amelyre romániai és magyarországi társulatok mellett török, francia és szerb előadásokat is meghívtak. A színház jubileumára való tekintettel a fesztivál három helyett négynapos lesz, esténként pedig koncertek is lesznek, olyan zenészeket hívnak meg, akik már írtak zenét figurás produkcióhoz, így például Lajkó Félixet. Tamási-darabbal kezdenek Kézdivásárhelyen Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabja lesz a Kézdivásárhelyi Városi Színház idei évadjának első bemutatója, tudtuk meg Csapó Györgytől, a társulat vezetőjétől. Csapó a Krónikának elmondta, a kézdivásárhelyi színház következő évadjának költségvetése 750 ezer lej. Ennek az összegnek egyharmadát a színházat működtető Vigadó Kulturális Alapítvány állja, az alapítványt a helyi önkormányzat hozta létre. A költségvetés kétharmadát magyarországi és uniós pályázati pénzek teszik ki, illetve a helyi üzletemberek is támogatják a színházat. Mivel a színháznak nincs állandó társulata, a leépítések sem fenyegették, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi vendégszínészeket hívnak meg egy-egy előadás erejéig. Csapó György ugyanakkor elmondta, a színházi bérletek ára nem emelkedik. Erdély legfiatalabb színháza a most kezdődő évadban összesen négy nagyszínpadi előadást, két stúdió-előadást és egy szilveszteri kabarét tűz műsorra. December harmadikán mutatják be Sütő András Advent a Hargitán című művét. December 31-én a szilveszteri kabarét mutatják be, amelyet Brassótól Gyergyóig összesen 26 településen játszanak el a továbbiakban. Az évad utolsó bemutatója egy musical lesz, de egyelőre nem lehet tudni, melyik darabot adják elő. Csapó György elmondta, ez attól függ, mennyi pénze marad tavaszra a színháznak. Ha jól jön ki a lépés, akkor az Adamis Anna és Presser Gábor örökzöldje, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról kerül műsorra, ha kevesebb pénzük marad, Horvát Péter Ciao Banbino című művét adják elő. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója későbbre ígért válaszokat, a színház alkalmazottai jelenleg is kényszerszabadságon vannak, a város másik színháza, az M Studio vezetője, Uray Péter pedig elmondta: az önkormányzat csak pénteken dönt arról, hogy mekkora lesz a színház költségvetése, így csak azután tudnak végleges évadtervet kidolgozni. Krónika (Kolozsvár) 2010. szeptember 10.A színházakban nincs alkotói válságA színházakat súlyosan érinti a 25 százalékos bércsökkentés és a dologi költségek 20 százalékos lefaragása. Ennek ellenére a székelyföldi intézményvezetők gazdag évadot ígérnek – derül ki összeállításunkból. „A költségevetés csökkentésével és a leépítések okozta nehézségekkel a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznak is szembe kell néznie, a gondok ellenére azonban színvonalas, különleges évadot tervezünk” – mondta el lapunknak Béres László színházigazgató. Kiemelte, hogy az idei évad a 20. jubileumi évadja a színháznak. Így ezt az évet teljes egészében ennek az évfordulónak szentelik, ennek jegyében állították össze az évadot, sőt a dance.movement.theater nemzetközi táncfesztivált is az évforduló tiszteletére szervezik. Az ünnepi évadra való tekintettel olyan rendezőket hívtak meg, akik hangsúlyos módon járultak hozzá a színház mostani arculatának kialakulásához, így újra előadással jelentkezik Barabás Olga, Bozsik Yvette, Katona Imre és Derzsi Szilárd is. Béres László az „ősfigurás” Török Zoltán Nagynyavalya című keserű vígjátékát állítja színre, amely kimondottan a társulat számára íródott. „A Figura Stúdió Színház legfőbb törekvése a színházi formanyelv megújítása, amelyet nem könnyű egyeztetni a város elvárásaival” – jelentette ki a társulat vezetője. Figyeltek arra, hogy a bérletrendszerbe a közönség számára vonzó címeket vagy műfajokat válogassanak be, a tartalmas szórakoztatás mellett azonban a nézők színházi nevelése is fontos a társulat számára. Ezért az intézmény két fesztivált is szervez, a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma inkább a klasszikusabb formanyelvű előadások kedvelőinek, míg a dance.movement.theater fesztivál a kísérleti irányvonal szerelmeseinek szól. A néző nem érezheti, hogy válság van a színházban „Bármi lesz is, a nézőnek nem szabad megéreznie, hogy válság van a színházban” – erre a gondolatra alapozva építette fel idei évadát a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Így a pénzhiány ellenére igazán gazdag és színes programot állítottak össze. „Célunk az, hogy minél több ember jöjjön színházba, így egy igazán érdekes, változatos programmal próbáljuk színházba csalogatni őket” – hangsúlyozta Nagy Pál társulatvezető. A diákokhoz, a fiatalokhoz is szeretnék elvinni a színházat, ezért idén egyéni- és felolvasó színházi előadásokkal mennek majd az iskolákba, szórakozóhelyekre. A Tomcsa Sándor Színház évadnyitó előadására október 7-én kerül sor, már lendületesen folynak a próbák. A tavasz ébredése című nagyszínpadi előadást Szabó K. István rendezésében láthatja a nagyérdemű. A tervezett nagyszínpadi előadások közt szerepel az Irma, te édes! című zenés komédia és a Portugál, de ezen kívül terveznek stúdió- és egyéni előadásokat, valamint felolvasó esteket is. Október közepétől pedig immár harmadik alkalommal megrendezett Kortárs Dráma találkozót szervezik. „Nyolc saját előadással készülünk idén, színes, de nehéz évad elé nézünk, főleg így, hogy jelentős emberhiánnyal is számolnunk kell” – összegzett Nagy Pál igazgató. A leépítések miatt jelenleg mindössze 21 ember dolgozik a színházban, és olyan fontos munkaerőket kell nélkülözniük, mint hangosító, ügyelő, öltöztető és más műszaki emberek. A színház nyelvén reflektálni A gazdasági megszorításokat és a társadalom aktuális kérdéseit egyaránt tükrözi a Csíki Játékszín most kezdődő évadának három előadása – tájékoztatott Budaházi Attila, Csíkszereda önkormányzati színházának dramaturgja. A csíkszeredai társulat az évadot William Shakespeare Macbeth című tragédiájával indítja Gavril Pinte rendezésében. Jevgenyij Svarc A sárkány című, felnőtteknek szóló meséjének Parti Nagy Lajos által készített színpadi átiratát a helyi, csíkszeredai Vargyas Márta viszi színre. Az újév és a farsang A csókos asszony című Zerkovitz-operett jegyében telik majd, a darabot Parászka Miklós állítja színpadra. Ugyancsak Parászka Miklós rendezi Martin McDonnagh ír szerző darabját, a Vaknyugatot is. Tasnádi István Magyar zombi című, Moliére stílusában írt, de jelenbe mutató verses szatírájának rendezője Victor Ioan Frunza. A társulat dramaturgja kifejtette, külön produkcióval ünneplik a magyar dráma, a magyar kultúra és a költészet napját. „Ezek alkalmából Szabad belépő címmel felolvasószínházi előadásokat tartunk, melyekre ingyenjegyet igényelhetnek nézőink” – közölte. A gazdasági megszorítások nemcsak a műsorpolitikában éreztetik hatásukat, hanem a színház életében is, bár négy munkatársától kellett megválnia az intézménynek, a művészek száma nem változott a tavalyihoz képest. Új kezdet A tavaly alakult Kézdivásárhelyi Városi Színház, egy év tapasztalatát felhasználva készül az új évadra – mondta Csapó György társulatvezető. Megtudtuk: ebben az évadban is szerepre szerződnek a színészek, nincs állandó társulat. Az intézmény ugyanis projektszínház, és a helyi önkormányzat által létrehozott Vigadó Kulturális Alapítvány működteti. Költségvetésük 750 ezer lej, az összegnek egyharmadát a helyi önkormányzat állja. A büdzsé kétharmadát magyarországi és uniós pályázati pénzek teszik ki, illetve a helyi üzletemberek is támogatják a színházat – tájékoztatott Csapó, hozzátéve: mivel a színháznak nincs állandó társulata, a leépítések nem fenyegették. Az első előadásuk Tamási Áron Tündöklő Jeromos című színműve, olvasópróbáit szeptember elsején indították; rendezője Török Viola, a bemutató október 8-án lesz. Színre viszik továbbá Sütő András Advent a Hargitán című művét, Nagy Ignác és Parti Nagy Lajos Tisztújítás című társadalmi szatíráját, és Egressy Zoltán Sóska sült krumpli című műve alapján A meccs című darabot. Baloga-Tamás Erika, Baló Levente. Új Magyar Szó (Bukarest) 2014. június 17.Vissza a természethezFesztivállal ünnepelik az Ika vára helyreállítását A hétvégén Vissza a természethez néven falunapnak is beillő fesztivált tartanak Alsócsernátonban az önkormányzat által felújított Ika vára alatt, a készülő ünnepről és egyéb időszerű munkálatokról beszélgettünk Bölöni Dáviddal, a község polgármesterével. – Alsócsernáton az aszfaltozott útjával, vízhálózatával, szennyvízrendszerével, szépen rendbe tett könyvtárával mintafalunak tekinthető Háromszéken. A község többi településén milyen munkálatokra készülnek? – Ikafalván és Albisban írunk ki két közbeszerzési árverést multifunkcionális közösségi házak elkészítésére. A jelenleg használatos helyiségek nincsenek olyan állapotban, hogy oda érdemes volna befektetni javítás céljából, ráadásul az a tervünk, hogy az új építményekben gyűléstermet, orvosi rendelőt és várótermet képezzünk ki. Ezenkívül a LEADER-programon keresztül négy közterületet szeretnénk parkosítani, Alsócsernátonban az ANL-s tömbházak környékén és a központban, egyet az országút melletti piacnál, valamint egyet Felsőcsernátonban, az óvoda melletti területen. Ugyancsak Felsőcsernátonban tervezünk felállítani egy modern hídmérleget a meglevő négy kisteljesítményű helyett, mert nagy igény mutatkozik rá. – Az Ika vára többé már nem Csonkatorony, befejeződött a helyreállítása. – A legsürgősebb munkálatot befejeztünk, befedtük a tornyot, hogy megvédjük a további romlástól. Már nagyon régóta tervezzük a vár azon részeinek a feltárását, amelyek nem láthatóak. A délkeleti oldalon pár éve kezdtük el az ásatásokat, és rájöttünk, sok minden másképpen van, mint eddig elképzeltük, olyan részletek kerültek felszínre, amelyeket Orbán Balázs sem láthatott már. Derzsi Sámuel vállalkozó és csoportja, valamint Bordi Zsigmond Loránd régész előbb az erősség környékét tárta fel, majd megerősítették a régi falmaradványok torony körüli részét, visszabontották a torony meggyengült falrészeit, aztán visszaépítették az eredeti formájára. Közben találtak egy olyan kancsót is, amelyhez hasonló a szakemberek szerint csak Buda váránál került elő eddig. Ezek olyan értékek, amelyek arra ösztönöznek, hogy amit az őseink ránk hagytak, azt megbecsüljük. Ezért igyekeztünk, hogy a helyi költségvetésből különítsünk el annyi pénzt, amivel az öregtornyot megmenthessük. Voltak viták a torony befedésének módjáról, mivel erről nem létezik korabeli dokumentum, de a végleges formát a szakértők a korabeli várakkal összevetve alakították ki. Örömmel nyugtázom, többen is megerősítettek véleményükkel, miszerint az új tető beillik a képbe, olyan mestermunka, amely joggal dicséri Varga Ernő vállalkozó és munkacsoportja teljesítményét. Ezzel hosszú időre biztosítottuk a torony további létezését. Ha az őseink képesek voltak Felsőháromszék legnagyobb alapterületű várát megépíteni az akkori gazdasági, technikai feltételek mellett, akkor nekünk kötelességünk a folytatásról is gondoskodni. Tervezzük az északnyugati torony feltárását és a várfal 60-80 cm magasságban való kiemelését, valamint konzerválását is. Az eddig elvégzett munkát ünnepeljük a hétvégén. – Merthogy a nyár nemcsak a munkáról szól, hanem a kikapcsolódásról is. Más rendezvényeket is szerveznek az idén? – Augusztusban az egykori néptánctalálkozót szeretnénk visszahozni az Ika vára alá. De egyelőre beszéljünk a hétvégén zajló eseményről. Mivel az Ika várára nemcsak a helyiek büszkék, hiszen mondhatni egész Háromszék ékessége, ezért a Vissza a természethez nevet viselő fesztiválunkra meghívtuk a szélesebb közönséget is. Reméljük, ezzel az ünneppel hagyományt teremtünk: a háromszéki családoknak szeretnénk a legkisebbektől a legidősebbekig tartalmas, egész napos időtöltést biztosítani. Nem véletlen, hogy június 21-ére, a nyári napforduló napjára időzítettük az ünnepet. Tudjuk, ezen a napon az őseink, még a 19. század elején is, nagy napfordulós, úgynevezett Szent Iván-éji ünnepeket tartottak. Erről még Felsőcsernáton nagy szülöttje, Bod Péter is megemlékezik, egyik munkájában megemlíti: „(…) a tűzugrás alkalmából a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak”. Mivel az Ika vára alatt a háborítatlan természeti környezet adott, többek közt az Erdélyi Konyha és a Boszorkánykonyha lapok szerkesztőivel közösen egy gasztronómiai vetélkedőt szervezünk, melynek témája az ehető vadnövények és gombákból készült ételek. Szerencsés egybeesés folytán a Háromszéki huszártoborzó is erre a napra esik, így annak több mint 150 résztvevőjét is meghívtuk a vár ünnepére, meg is vendégeljük őket a Török Zoltán tábori szakács által készülő huszárgulyással, majd műkedvelő csoportjaink előadását is megtekinthetik. De nemcsak rájuk és a vendégekre számítunk, hanem községünk apraját-nagyját is nagy szeretettel várjuk, hiszen családos napot tervezünk. A gyerekfoglalkozások, színpadi fellépések, természetismereti túrák, távcsöves csillagvizsgálás és sok más program mellett koncerteket hallgathatnak. Éjfélkor pedig az egészséget és életerőt biztosító régi szokással, a Szent Iván-éji tűz átugrásával zárjuk a napot. Jancsó Katalin 10 órától főzőverseny: vadon termő, ehető növényekből és gombákból készült ételek. Ezenkívül: természetjárás: nyomkeresési, gomba-, rovar-, növényismereti túra a közeli erdőben szakemberek vezetésével. Játszóház az Ika Ifjúsági Egyesület, a Haszmann Pál Múzeum mellett működő Csernátoni Népfőiskola, a MÁRA Egyesület, a Csiporkázó Játszóház, a Székölykök-csapat, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kézdivásárhelyi tagozata, a Zöld Nap Egyesület, a Nagy Mózes Líceum rajztagozatos diákjai és a kézdivásárhelyi EMI közreműködésével. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. szeptember 13.Meghívó a Türi Magyar Napokra, a Magyar Ház szenteléséreAz álmok valóra válnak! Az életet álommá kell átalakítani, s az álmunkból valóságot formálni! Igen, mert az álom nem képzelet, hanem a valóság, más nézőpontból. Egyre többen vagyunk, akik hiszünk a csodákban. Az angyalokban, a tündérekben, akik hiszünk abban az álomban, amelynek a neve Türi Magyar Ház. Abban, amely lassan készen áll, amely nem ragadt meg az álmodozások szintjén. Túl merésznek tűnt ez az álom, és lám, ITT VAN! Hát ne csak álmodozzunk, hanem éljük is meg! Szeptember 27-én és 28-án, minden igazi magyar szívvel érző embert örömmel és szeretettel várunk Türbe, hogy átadhassuk rendeltetésének a TÜRI MAGYAR HÁZAT! Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfa alszik a makkban, a madárka vár a tojásban, és a lélek látomásában egy ébredező angyal mozdul. Az álmok tehát a valóság magjai! És hogy ne csak káprázat, ne csak álmodozás legyen, íme itt van: ÁTADJUK RENDELTETÉSÉNEK A TÜRI MAGYAR HÁZAT! Jöjjünk el, örüljünk egyre többen annak, hogy vagyunk, és azok vagyunk, akiket a Teremtőnk megálmodott: magyarok. Magyarok, akik bár a tudattal zavarunk sokakat, amiért egyáltalán vagyunk. Mi azonban nem zavart szeretnénk kelteni, hanem örömöt hozni ebbe a régióba. Szeptember 27., 28., Türi Magyar Napok, második alkalommal. Magyar Ház-szentelés. Mindenkinek a Balázsfalvához tartozó Türben a helye! P R O G R A M 2014. szeptember 27. (szombat) 10:00 – Toborzó: lovasok, barantások. 10:15 – Óriásgulyás-készítés – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 10:30 – Baranta-bemutató (magyar harcművészeti bemutató) – Kincses Kálmán és csapata. Érdeklődőknek foglalkozások, sok kipróbálható harci fogással!!! 11:00 – Gyerekprogramok: kézművesség, néptánc, mézeskalács-készítés, íjászkodás, ügyességi versenyek. 12:00 – Harangszóra a Magyar Szent Korona hiteles másolatának fogadása és elhelyezése a Magyar Házban - Úrangyala imádság, Himnusz és Házszentelés – A Türi Magyar Ház megáldása - Előadás a Szent Koronáról 14:00 Közös ebéd a kifogyhatatlannak tűnő üstből 15:30 – Ünnepi köszöntők, irodalmi és kultúrműsor (közreműködnek Kulcsár-Székely Attila színművész, tánccsoport, stb), pezsgőbontás 17:00 – „Én is ebbe az iskolába jártam” – egykori diákok emlékezése 18:00 – Szentmise 19:30 – Magyar bál - az augusztusban és szeptemberben születettek köszöntése - játékok, mulatságos történetek - vidám együttlét 2014. szeptember 28. (vasárnap) 9:00 – Üres az üst, főzzünk benne valami finomat! – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 12:00 – Ünnepi szentmise, a Remény ének-és zenekar közreműködésével - hálaadó dicsőítés - közös ebéd az üstből, melyre MINDENKIT várunk! - zárszó Legyünk együtt, maradjunk egyek, mert ez a mi szórványlétünk éltetője és alapja! Akik támogattak, lelkesítettek, erőt adtak: Erdélyi Magyar Televízió, Marosvásárhely; Erdély.ma, Csíkszereda; Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Budapest; Osthilfe, Linz (dr. Vencser László); Magyar Patrióták Közössége, Budapest; Kovászna megye tanácsa, Sepsiszentgyörgy; Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Miskolc; Magyar Katolikus Karitász, Budapest (Csongrádi Gergely); Agytop Kft, Marosvásárhely; Eta Energie Consult Kft., Marosvásárhely (Lészai Ferenc Bendegúz); Primer Electro Kft, Jedd (Kovács Lajos); Varga Imre, Marosvásárhely; Benke István, Marosvásárhely; Kocs Lajos, Marosvásárhely; Domahidi István, Marosvásárhely; Peti Péter, Marosvásárhely; Dobai Jenő, Egyesült Államok; Kulcsár-Székely Attila, Ülke; Füzes Oszkár és Bajtai Erzsébet; Simon Emőke és Török Ferenc; Takács Péter, Sopron; Tamás József, Csíkszereda; Farr László, Marosvásárhely; Kincses Kálmán és csapata, Székelyszenterzsébet; Nagy András, Solymár; Eötvös György, Budapest; Fáy András, Magyarország; Gencsi András, Marosvásárhely; Kémenes Hajnal, Marosvásárhely; Bajkó Teréz, Gyulafehérvár; Gál Emil, Gyergyókilyénfalva; Marso Kft, Nagyernye; Gyergyóditrói Közbirtokosság; Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság; Magyarói Polgármesteri Hivatal; Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet; Ludas utcai református gyülekezet, Marosvásárhely; Misszió Tours, Szigetszentmiklós; Communitas Alapítvány, Kolozsvár; és sok jószándékú magyar ember. Isten fizesse meg sokszorosan jóságukat!!! Erdély.ma 2014. szeptember 30.Felszentelték a türi Magyar HázatEgy szórványtelepülésen, a Fehér megyei Türben megvalósult Kémenes Lóránt atya álma, készen áll a Magyar Ház. Többévi küzdelem után a felújított templom mellett új köntösbe öltözött a romos állapotban visszaszolgáltatott volt felekezeti iskola. Lóri atya buzdítására hittel és kitartással, rengeteg munkával, jó szándékú és a nemzeti feltámadásban bízó emberek támogatásával, Isten segedelméből most, a II. Türi Magyar Napokon az elmúlt hét végén újra ünnepelhettünk. Nemcsak türiek és a küküllőszögiek, hanem mi mind, akik hittük, hogy van feltámadás, hogy Türben újraéled a románul beszélő magyar emberek ajkán az elfelejtett anyanyelv. Az ünneplő Tür utcáin, az impozáns katolikus templom körül gyülekeztek az autók, érkeztek a vendégek, a meghívottak, akik osztozni kívántak az örömben, akik megértették a Lóri atya lelkületéből fakadó kérést, s jelenlétükkel erősítést vittek a szórványba. A rendezvénysorozat rendkívül gazdag programot kínált, mindezt a fő esemény, a Magyar Ház felszentelése köré fűzték fel. A marosvásárhelyi Ludas utcai református egyházközség gyülekezetéből és a Bárdos Ilona nyugalmazott tanítónő kirándulótársulata köré tömörülők közül idén is százan mentek el Türbe, a Magyar Ház felszentelési ünnepségére. Érkezésünkkor a baróti Székely Virtus hagyományőrző huszárezred huszárai és katonái már végigvonultak a falun, a lovas felvonulást sokan megcsodálták. Díszes öltözetükön idén is megakadt a szem. Aztán érkeztek a Székelyföld több szegeletéből, Csíkdánfalváról egész tánccsoport, mert úgy érezték, ott a helyük a szórvány ünnepén. A déli harangszóra megtelt a Magyar Ház, elhangzott az Úrangyala imádság, felcsendült a Himnusz és elkezdődött a házszentelési ünnepség. Kémenes Lóránt atya szavait hallgattuk: – Rendkívüli pillanat életünkben az ünnep. Ha tudunk ünnepelni. Ha méltóak vagyunk arra, hogy tisztelettel és becsülettel emlékezzünk elődeinkre, akik itt éltek, iskolát, házat és hazát álmodtak. Falusi plébános vagyok, egy egyszerű álmodó, nem ünnepi szónok. Minden embernek kötelessége szembenéznie önmagával: mit akar a jövőtől, mit vállal a jelenből, mire emlékezik, mit ment át a múltból. Ma szembenézek önmagammal, szembenézek veletek, és István király Intelmeinek szellemében – örökül ezt hagyta fiának, Imre hercegnek: Légy becsületes! – hangosan gondolkodom jövőnkről, jelenünkről, múltunkról. Aki a múltról emlékezik, az a jelenről gondolkodik és a jövőről álmodik. Ha ma újságírók, riporterek megkérdezik a türi utcán a járókelőket, mit ünneplünk ilyen sokan, többnyire dadognak, hebegnek-habognak: a magyaroknak van valami "mánifésztáréjuk"… Pedig a falu szívében vagyunk ma ilyen sokan, nem a periférián, és mégis... szálkák vagyunk a peremvidékiek szemében. Nagyon sokan nem tudják: ezen a napon feltámadást ünneplünk, a 701 éves Türt az ezeréves magyar államiságban, azt, hogy itt vagyunk, itt élünk ezer éve a Kárpát-medencében. Azt, hogy István király erős magyar államot szervezett, keresztény nemzetté tette a magyarságot, szilárd erkölcsi alapokra épített jelent – és jövőt. És ennek egy oázisa kel ma újra életre, egy álom, melynek neve: türi Magyar Ház. Csoda, ha elfelejtettünk, ha ma már nem tudunk ünnepelni? Miért nem tudunk ünnepelni? Miért silányul állandó iszogatássá egy-egy jeles napunk? Miért lesz egy falunapon eltompult agyú sörkertté Erdély? Képesek vagyunk-e elzavarni rabtartóinkat? Képesek vagyunk-e igazán élni a totális szellemi zűrzavarban, tévés vetélkedők és valóságshow-k mocsara mellett? Válasz minderre: igen. Mert valóra váltottuk az álmot, hogy erőt adjon, befogadjon, megvédjen, erősítsen. 2014. szeptember 27-én, átlépve e hajlék küszöbét, meg kell kérdeznünk egyenként magunktól: óhajtjuk-e keresztény múltunkat megélni, merjük-e elűzni rabtartóinkat, akarunk-e hinni a magyar feltámadásban? Én hinni akarok abban, hogy egyszer mégiscsak tanulunk a múltból, és elkezdjük megélni értékes örökségünket. A felszentelt Magyar Házban elhelyezték a Szent Korona hiteles másolatát, majd ugyanilyen lelkületben folytatódtak az előadások, felszólalások. Többek között a Tiberius vonósnégyes tagjai, Molnár Tibor és Molnár József hegedűjátékát hallhattuk, fellépett a csíkdánfalvi táncegyüttes. Nemcsak a ház, az udvar is megtelt, közben főtt a gulyás Török Zoltán szakácsmester kifogyhatatlan üstjében. Az ünnepi ebédre mindenkit meghívtak. Az ünnepség két napon át tartott, köszöntők, előadások hangzottak el, és színes műsor várta a résztvevőket. A szombat esti szentmisét követően magyar bált szerveztek a Legyünk együtt, maradjunk egyek, mert ez a szórványlét éltetője! mottó jegyében. Mezey Sarolta, Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 25.Maradjon kormányon az RMDSZAz államelnök-választás, a választási kampány volt a fő téma az RMDSZ Kolozs megyei küldöttek tanácsa (MKT) pénteki ülésén. Máté András Levente képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: nagyon sok függ attól, hogy az RMDSZ hogyan mozgósítja tagjait a november másodikai választáskor. A szövetség a második forduló előtt „a romániai magyar közösség támogatásának bizonyítékával akar tárgyalóasztalhoz ülni”. Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy kit támogat az államelnök-választás második fordulójában, amelyre vélhetőleg november 16-án kerül majd sor. A mozgósítás fontosságát hangsúlyozta Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, volt szenátor is. Oláh Emese RMDSZ-es városi tanácsos a választási tudnivalókat ismertette. A közel száz tagú gyűlés előtt bemutatkozott az új magyar főtanfelügyelő-helyettes, Török Zoltán, Szabó Gábor, a Kolozs megyei magyar elemi tagozatért felelős szakember pedig a megye közoktatási gondjait részletezte. Megszavazták: november 21-én alapszabályzat-módosító küldöttgyűlést tartanak. Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 22.Egy magyar kilencedik osztályt veszíthetünk létszámhiány miattElkészült Kolozs megye beiskolázási terve a 2015/2016-os tanévre Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő tegnap sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy elkészült a 2015/2016-os tanévre vonatkozó beiskolázási terv, amelyet jóváhagyás végett jövő héten küldenek el az oktatási minisztériumba. A főtanfelügyelőtől megtudtuk: tavalyhoz képest 90%-kal nő a hároméves szakosztályok száma. Ami a magyar nyelvű szakképzést illeti, itt nincs semmi változás: megmarad a három szakosztály a Kolozsvári Református Kollégiumban, egy-egy osztály lesz a Szállításügyi Líceumban és Válaszúton (mezőgazdasági szakosztály). Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: létszámhiány miatt elképzelhető, hogy nem indul magyar kilencedik osztály Szamosújváron az Ana Ipătescu-líceumban, ahol eddig is nagyon kevés gyermek volt, és az érettségi eredmények is kívánnivalót hagytak maguk után. A magyar elméleti líceumok osztályai megmaradnak. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2015. január 22.Inasokat keresnek – Egy magyar osztály kerül veszélybe Kolozs megyébenJóval több szakiskolai osztály indul a következő tanévben Kolozs megyében, derült ki a Valentin Cuibuș főtanfelügyelő által szerdán ismertetett beiskolázási tervből. A főtanfelügyelő elmondta: a vállalatok részéről óriási igény van a szakosztályok indítására, 293 cég jelezte, hogy szakemberekre lenne szüksége, ezért a 2015–16-os tanévben 45 szakosztályt terveznek indítani a korábbi 25 helyett. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes szerint a magyar nyelvű szakiskolai osztályok száma nem változik. Mint részletezte, továbbra is három 9. osztály indul a kolozsvári Református Kollégiumban, és egy-egy a megyeszékhely közlekedési szakközépiskolájában és a válaszúti szórványkollégiumban. A főtanfelügyelő-helyettes arról is beszámolt, hogy jelen állás szerint egyetlen magyar középiskolai osztály indulása van veszélyben az alacsony gyereklétszám miatt. „Ebben az iskolai évben 24 középiskolai osztályunk működik, a beiskolázási terv a 2015–16-os tanévre 23 kilencedikes osztály indulását hagyta jóvá. Kolozs megyében összesen 623 magyar gyerek nyolcadikos” – mutatott rá a létszámgondokra Török Zoltán. Elmondta, hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, a szamosújvári Ana Ipătescu Gimnáziumban működő magyar osztály nem indulhat el jövőre, ugyanis itt a legkisebb a létszám, és a tanulmányi eredmények is elmaradtak az átlagtól. „Nem könnyű egy ilyen döntést meghozni, de 9. és 10. osztályban is húsz alatt van a diákok létszáma, és sajnos az érettségi eredményeket nem lehet összehasonlítani a kolozsvári iskolák eredményeivel” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes. Mint részletezte, Szamosújváron és környékén ugyan 69 gyerek van, de a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják: mintegy 15 gyereket Kolozsvárra íratnak be a szülők. Szamosújváron a Petru Maior-iskolában indul magyar nyelvű osztály. Török Zoltán elmondta: a minisztérium ugyan jóváhagyja a beiskolázási tervet, de ez nem jelenti azt, hogy amennyiben a szórványmegyékből érkező gyerekekkel meglesz a kellő létszám, nem lehet elindítani a hiányzó osztályt. „Küzdeni fogunk érte” – szögezte le Török Zoltán. Kiss Előd-Gergely | Krónika (Kolozsvár) 2015. február 17.Csak a Székelyföldön szűntek meg aligazgatói tisztségekEltérően értelmezik a különböző megyék tanfelügyelőségei az oktatási minisztériumnak az aligazgatók elbocsátására vonatkozó rendeletét. Míg Hargita és Kovászna megyében már múlt héten, a második félév kezdetén megszüntették az igazgatóhelyettesi tisztségeket azokban az iskolákban, ahol nincs meg az ehhez szükséges diáklétszám, más erdélyi megyékben kivárnak a rendelet gyakorlatba ültetésével, azt állítva: senki nem utasította őket erre. A Kolozs megyei tanfelügyelőségre egyelőre semmilyen hivatalos értesítés vagy utasítás nem érkezett arra nézve, hogy az alacsony diáklétszámú iskolákban meg kell szüntetni az aligazgatói posztokat – tájékoztatta lapunkat Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Hozzáfűzte, az iskolák a tavalyival teljes mértékben megegyező személyzeti terveket adtak le, így nincs változás a pedagógusgárdát illetően. Nem tervezik az igazgatóhelyettesi tisztségek megszüntetését Szatmár megyében sem. Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettes szerint erre a lépésre legfeljebb csak szeptembertől kerülhet sor, tanév közben nem léptethetik életbe a változtatásokat, hiszen a megbízatások az iskolai év végéig szólnak. Bihar megyében sem merül fel az aligazgatók eltávolítása, ugyanis egyetlen iskolát sem érint a minisztériumi rendelet – mondta lapunknak Nicolae Avram főtanfelügyelő. Rámutatott, a jogszabályok nagyon pontosan leszögezik, hogy mekkora diáklétszám, illetve osztálylétszámmal lehet egy vagy két aligazgatót kinevezni, ők pedig a kezdetektől ennek alapján szervezték meg a tevékenységüket. „Senki nem marad munka nélkül, hiszen az aligazgatók visszatérnek a katedrájukhoz, akik pedig helyettesítették őket, eleve tudhatták, hogy az óraadás ideiglenes. Jelen pillanatban engem is helyettesít valaki, de ha holnap leváltanak, akkor automatikusan visszatérek. Hogy a Székelyföldön hogyan értelmezték a rendeletet, azt nem tudom, és nem is az én dolgom kommentálni. Nálunk nincsenek problémák" – szögezte le Avram. Leváltások a Székelyföldön Kovászna megyében a múlt héten nyolc aligazgató megbízatása szűnt meg az iskolák működését szabályozó rendelet előírása alapján. Keresztély Irma főtanfelügyelő megkeresésünkre elmondta, a törvény életbe lépett, alkalmazását nem lehetett halogatni, így február 9-étől, a második félév kezdetétől azokban a tanintézetekben, ahol nem teljesültek a feltételek az egyetlen vagy a második aligazgatói tisztség fenntartásához, nem volt meg a szükséges számú osztály, a vezetőtanács jóváhagyta a leváltásukat. Sepsiszentgyörgyön három lakónegyedi iskolához évekkel ezelőtt hozzácsatolták a mellettük működő napközi otthonokat, az igazgató óvónők pedig akkor megkapták a második aligazgatói tisztséget, ez most a módosítás nyomán megszűnt. Sepsiszentgyörgyön a Református Kollégiumban és a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolában nem volt elegendő számú osztály ahhoz, hogy aligazgató segíthesse a tanintézet vezetőjének munkáját. Megyei szinten Kökösben, Papolcon, illetve a Kovásznához tartozó vajnafalvi iskolában szűnt meg az aligazgató megbízatása. Keresztély Irma elmondta, senki sem maradt állás nélkül, hiszen négy iskolában eddig is teljes katedrával tanítottak az aligazgatók, a másik négy tanintézetben pedig a kollégák között osztották szét az óráikat, így most csak visszavették azokat. Hargitai felháborodás Hargita megyében tizenhárom tanintézetben szűnt meg az igazgatóhelyettesi tisztség a második félévtől. Aurora Parfeni főtanfelügyelő-helyettes – aki Bartolf Hedvig főtanfelügyelő lemondása után ideiglenes jelleggel vezeti az intézményt – elmondta, várnak még az oktatási tárca pontosításaira, de mivel elkezdődött a második félév, rendezni kellett a helyzetet. „A miniszteri rendelet érvényben van, így alkalmazni kellett" – hangsúlyozta. Hozzátette, nem szívesen hozták meg a döntést, főként, hogy tetten érhetők visszásságok a szabályzatban. Például a mintegy 300 diákkal rendelkező borszéki középiskolában maradhat az aligazgató, mert két tannyelvű az iskola, az 500 diákot oktató gyergyóhollói középiskolában viszont mennie kell. Megtudtuk, az esetek többségében nem marad állás nélkül az igazgatóhelyettesek helyébe lépő pedagógus, csak az óraszáma csökken. A székelyföldi megyében a csíkszeredai Márton Áron- és Segítő Mária-gimnázium, a Venczel József Szakközépiskola, a dánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola, a maroshévízi Mihai Eminescu- és Kemény János Gimnázium, a Sfîntu Ilie Általános Iskola, a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola, a gyergyóhollói szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Benedek Elek- és Marin Preda Gimnázium, a székelykeresztúri Zeyk Domokos- és Berde Mózes Gimnázium maradt aligazgató nélkül. A minisztériumi rendelet nagy felháborodást váltott ki a tanintézetek vezetősége körében. Többen is úgy vélték, ennek gyakorlatba ültetése nyomán ellehetetlenül az intézményvezetői tevékenység. Rámutattak arra is, hogy az intézkedés tanév közben való alkalmazása zavart okoz, hiszen ha az aligazgatók visszatérnek a katedrára, az őket addig helyettesítő pedagógusok maradnak állás vagy elegendő óraszám nélkül. „Az anyagi megtakarítás, amit ettől az intézkedéstől remélnek, messze elmarad annak káros hatása mellett. Gyakorlatilag ellehetetlenítik az iskolák vezetését" – jelentette ki Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója. Krónika (Kolozsvár) 2015. április 23.Előretör a szakoktatásA szakoktatásra helyezik a hangsúlyt a szeptemberben kezdődő 2015/2016-os tanévben egyes erdélyi megyékben: több iskolában az eddigiekhez képest növekszik a gyakorlati képzést nyújtó osztályok száma, illetve bővül a kínálat. Háromszéken évek óta először fordul elő, hogy a beiskolázási terv a szakiskolák javára billen el, miután az oktatási minisztérium módosítás nélkül hagyta jóvá a Kovászna megyei tanfelügyelőség tervét. Kiss Imre főtanfelügyelő elmondta: a meghirdetett helyek 56,9 százaléka a szakiskolai képzés része, míg az elméleti, művészeti és felekezeti osztályok helyei 43,05 százalékot tesznek ki. Újdonságnak számít emellett, hogy a következő tanévtől nyolc olyan szakiskolai osztályt is indítanak, amely kettős képesítést nyújt: az iskolák közösen oktatják a rokon szakmákat, például a kőművességet és az ácsképzést. A főtanfelügyelő emlékeztetett: ősszel készítettek egy felmérést a nyolcadik osztályos tanulók körében, a válaszaikból pedig kiderült, hogy 51,9 százalékuk folytatná tanulmányait elméleti vonalon, és csak 48 százalék választotta a szakoktatás valamelyik formáját. Kiss Imre hangsúlyozta, ennek ellenére nem lehet csak a fiatalok óhaja alapján kidolgozni a megye oktatási stratégiáját. Kovászna megyében 72 osztályban összesen 2016 kilencedik osztályos helyet hirdetnek meg – ugyan jelenleg nyolcadikban 2075 gyermek tanul, a sokéves tapasztalat szerint viszont többen megbuknak, illetve abbahagyják tanulmányaikat, így nem telik be minden jóváhagyott hely. Kolozsváron ugyancsak nagy az érdeklődés a szakiskolák iránt, tudtuk meg Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettestől. Mint rámutatott, noha a 2015/2016-os tanévben nem változik a szakosztályok száma, viszont a Református Kollégium bővíti kínálatát: míg eddig három osztályban négy szakmát tanultak a diákok, szeptembertől már hat mesterségre képezik ki a fiatalokat. Az első és ötödik osztályok esetében minden marad a régiben, Kolozs megye mindegyik városában biztosítják a magyar tannyelvű oktatást. Ugyanakkor eggyel több magyar felkészítő osztály indul, ugyanis a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumba 73 gyerek jelentkezett, ezért a tanintézet vezetői egy pluszosztály elindítását kérték a tanfelügyelőségtől, amely ezt jóvá is hagyta. Török elmondta: ezzel szemben elképzelhető, hogy eggyel csökken a kilencedikes csoportok száma, Szamosújváron ugyanis a két magyar tannyelvű osztály közül egy veszélybe került, de a szülők már aláírásgyűjtésbe kezdtek ennek elkerülése érdekében. Kolozs megyében egyébként a magyar tannyelvű nyolcadikos osztályokban 600 diák tanul, ez 23 kilencedik elindítására elég a tavalyi 24-hez képest. Bihar megyében szeptemberben ugyanannyi magyar tannyelvű osztály indul, mint a 2014/2015-ös tanévben – közölte a Krónikával Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes. Rámutatott: az előkészítő és első osztályosok esetében kötelezően fogadniuk kell minden gyermeket akkor is, ha utólag iratkoznak be. Kilencedik osztályból negyvenegy, egyenként 28-as létszámú magyar osztály indítását kérték. „Több mint 1100 helyünk van, amely elegendő az összes végzős magyar nyolcadikos felvételére” – szögezte le Kéry Hajnal. Szatmár megyében ugyan szintén nő az érdeklődés a szakiskolák iránt, ezzel szemben az idei 39-hez képest szeptembertől csak 36 szakmunkásképző osztályt indítanak – mondta el lapunknak Adriana Dinga szakoktatásért felelős tanfelügyelő. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott beiskolázási terv szerint ugyanakkor a jelenlegi 21-ről 28-ra emelkedik a gimnáziumi, elméleti oktatást nyújtó osztályok száma. Szatmár megyében jelenleg 3389 diák jár nyolcadikba, és ugyanennyi diáknak biztosítanak helyet szeptembertől a kilencedikes osztályokban. Krónika (Kolozsvár) 2015. április 29.„Diákelszívó” belvárosi iskolákA bezárás veszélye fenyegeti a vidéki, valamint a városi lakónegyedekben található általános iskolákat több erdélyi megyében is, ugyanis egyre több szülő íratja gyermekét a belvárosi, népszerű tanintézetekbe. Az illetékesek úgy vélik: a körzeti iskolákat addig kell működtetni, amíg csak lehet, a cél pedig minden esetben a minőségi oktatás biztosítása minden gyermek számára. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott: a beiskolázási tervet nagyban meghatározza a szülők magatartása, hozzáállása is, hiszen ha többségük a belvárosi iskolákat részesíti előnyben, a lakónegyedi és vidéki tanintézetek elnéptelenednek, gyermekek és megfelelő számú osztály hiányában nem lesznek fenntarthatók. Háromszéken Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen működnek körzeti iskolák, a két városban pedig a 2015/2016-os tanévre vonatkozóan összesen 162 gyermeket írattak be ideiglenes lakcím alapján a nem lakóhelye szerinti iskolába. A kisdiákok többsége belvárosi, nagynevű tanintézetben kezdi az új tanévet, emiatt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnáziumban is egy-egy előkészítő osztállyal többet kell indítani a tervezettnél. A lakónegyedi iskolák sem maradnak üresen, de például a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskolába csak 15, az Ady Endre Általános Iskolába pedig 18 gyermeket írattak be, így létszám alatti osztályokat tudnak csak indítani. Sok helyen összevont osztályok működnek Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidéki tanintézetek is veszélyben vannak: a gyermekhiány miatt sok helyen már régóta összevont osztályokat működtetnek, ez pedig még inkább elriasztja a szülőket. Megyeszerte hatvanöt településen összesen 324 nulladik osztályos kisdiák kénytelen ebben a tanévben nagyobbakkal együtt tanulni. A főtanfelügyelő szerint egyetlen falusi iskolát sem kellene bezárni, hanem épphogy segíteni kellene ezeket a minőségi oktatás megvalósításában. Kifejtette: képzéseket kellene indítani az összevont osztályokban tanító pedagógusoknak, hogy a többletmunka ellenére egyenlő esélyt tudjanak biztosítani a közösen tanuló diákoknak. „A szülőket csak úgy lehet meggyőzni, hogy ne vigyék el a diákokat a falusi iskolából, ha a gyermekek annak ellenére tudnak eredményeket felmutatni, hogy felsőbb osztályos társaikkal kell osztozniuk a tanító figyelmén” – magyarázta Kiss Imre. „Nem kell feltalálni a spanyolviaszt” Hasonlóan vélekedik Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, aki a Krónikának elmondta: amíg csak lehet, működtetni kell minden iskolát a szórványközösségekben, és biztosítani kell ezekben a minőségi oktatást. Az alpolgármester ugyanakkor Facebook-oldalán rámutatott: „nem kell sem nekünk, sem másnak »feltalálnia a spanyolviaszt«: mindannyiunk számára kézenfekvő, hogy a Monostor negyedben élő fiatal magyar család számára – magyar identitása és kötődésének megőrzése céljából – a legfontosabb, hogy legyen a lakóhelyéhez minél közelebbi magyar bölcsőde, óvoda, iskola, ahol gyermeke jó minőségű, magyar identitását és kötődését megerősítő oktatásban részesül, s hasonló a megoldás az erdélyi szórványközösségek esetében is”. Horváth Anna az elmúlt napokban Kolozsváron megrendezett Média-tér konferencián arról is beszámolt, hogy ha a kincses városban megszűnnek a lakótelepi tanintézetek magyar tagozatai, az oda járó gyermekek fele román iskolában fogja folytatni tanulmányait. Az RMDSZ-es politikus hangsúlyozta, egyetlen olyan megoldást sem talált elfogadhatónak, amely a szórványban születő magyar gyermekeknek a tömbben való iskoláztatását célozza. Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt idézve kijelentette: „nekünk itt, a szórványban kell megvetnünk a lábunkat, hogy a tömb ne szórványosodjon el”. Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes korábban a Krónikának elmondta: a 2015/2016-os tanévben nem változik a külvárosi beiskolázási arány, mindenhol ugyanannyi magyar osztály indul, mint a megelőző években. Kevesebb magyar osztályt indítanak Szatmárnémetiben is veszélyben vannak a lakótelepi iskolák magyar tagozatai: egyrészt évente megyei szinten mintegy ezer fővel csökken a gyermeklétszám, ugyanakkor a belvárosi magyar tanintézetek is óriási konkurenciát jelentenek a kevésbé neves körzeti általános iskoláknak. Szász Piroska Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak kifejtette: ugyan még nem volt példa arra, hogy egy egész magyar tagozat megszűnjön, de a korábbi két-három párhuzamos csoporthoz képest sok lakónegyedi iskolában csak egy magyar tannyelvű osztály fog indulni ősszel. Megtudtuk: az Avram Iancu, a Bălcescu–Petőfi és a Mircea Eliade Általános Iskolában diákhiány miatt kénytelenek kevesebb magyar előkészítőt indítani, míg a kispiac közelében lévő Vasile Lucaciu (volt 21-es) iskolában elképzelhető, hogy ősztől egyáltalán nem indul magyar tannyelvű osztály. A beiratkozási időszak ugyanakkor még nem zárult le, így a helyzet változhat. Ezzel szemben a belvárosi neves tanintézetekben – a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban és a Református Gimnáziumban – túljelentkezés van. Szász Piroska rámutatott: csak az ide beíratott gyermekek harmadának van a városközpontban állandó lakhelye, így feltételezhető, hogy sokan ideiglenes lakhellyel érik el, hogy gyermekük az áhított tanintézetbe kerüljön. Bihar megyében nincs gond Bihar megyében ezzel ellentétben még nem fenyegeti a megszűnés veszélye a lakótelepi magyar tagozatokat: ugyan egyes iskolákban meglehetősen alacsony a diáklétszám, de mindegyik tervezett előkészítő osztályt el tudják indítani – tudtuk meg Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettestől. A szakember azt is elmondta: Nagyváradon nem jellemző, hogy a belvárosi iskolák „elszívják” a gyermekeket a körzeti tanintézetektől, beiratkozásnál ugyanis elsődleges szempont, hogy ki lesz a gyermek tanítója, ugyanakkor az óvoda is fontos, sok szülő ugyanis nem akarja elválasztani csemetéjét a megszokott közösségtől, így a közeli iskolába íratja őt. Kéry Hajnal szerint a kérdés összetett, nehéz általánosítani, mert minden eset egyedi és helyzetfüggő. Tapasztalatai szerint a kistelepülésekről legtöbbször azért viszik be a városba a kicsiket, mert a szülők munkahelye ezt indokolja, de olyan esetről is tud, amikor egy tanintézet hírnevétől függetlenül, pusztán az ismerősök véleménye alapján született meg a döntés. „Ötödik osztálytól ugyan a belvárosi iskolák elszívnak bizonyos számú diákot, de egyik körzetben sem tapasztaltunk tömeges elvándorlást. Az elmúlt három évben biztosan nem fordult elő, hogy emiatt Nagyvárad lakótelepi tanintézeteiben osztályt, tagozatokat kellett volna megszüntetni” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette: vidéki iskolákban előfordul, hogy nem tudnak ötödik osztályt indítani, mert a gyermekek többsége a városban folytatja tanulmányait, de nem gyakori, hogy a diákok román iskolába iratkoznak. „Elenyésző, két-három százalék azon magyar tanulók aránya, akik román tagozaton tanulnak ötödik osztálytól” – tudtuk meg. Krónika (Kolozsvár) 2015. július 31.Több évtizedes elzártság után előkerült erdélyi magyar portrékEgy műalkotás kettős történetiséggel rendelkezik. Az egyik vetülete az alkotás mozzanatának felel meg, visszavezethető az alkotóművész személyére, az alkotás idejére és helyszínére. Ugyanakkor a műalkotás beilleszkedik a jelenbe, részévé válik a jelenkor tudatának. A köztes idősíkot pedig, amely az alkotás mozzanatát összeköti a folyamatosan előrehaladó jelennel, megannyi múlttá vált történeti jelen alkotja, s azok állandó gördülésük során rajta hagyják nyomaikat a műalkotáson. Minderről Cesare Brandi értekezik Theory of Restoration című, 2005-ben megjelent könyvében. Mi történt azokkal a portrégyűjteményekkel, amelyek egykor erdélyi kastélyok falait díszítették, az erdélyi nemesi családok ősgalériáiként? Mi történt azokkal a portrékkal vagy portrégyűjteményekkel, amelyek egyházak, kollégiumok, kaszinók és különböző egyesületek tulajdonát képezték? Mi történt azokkal a portrékkal, amelyek magán vagy hivatali megrendelésekre készültek? Hol lelhetőek fel ma ezek Erdélyben, és milyen állapotban lehetnek? A megannyi múlttá vált történeti jelen hogyan alakította a portrégyűjtemények sorsát? Miként mentettek meg, vagy éppen pusztították el műalkotásokat a 20. század „felfordulásaiban”? Az 1940-es évek második felének körülményeit tekintetbe véve a válasz világosan körvonalazható: a második világháborúról, frontátvonulásról és a szovjet megszállásról beszélünk. Köztudott, hogy az erdélyi kastélyok gyűjteményei (családi levéltárak, könyvtárak, ősgalériák) számára a második világháború vége a pusztítás, az eltulajdonítás vagy a széthordás időszaka volt, s ebben döntő szerepük volt a katonáknak, a falusiaknak és a mozgalmároknak egyaránt. Ezért beszélhetünk nem kevés esetben az említett gyűjtemények mentéséről, így képmentésről is. 1945-ben, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) megbízásából felmérték az erdélyi kastélyok menthető értékeit, számos ősgalériát így sikerült az EME gondozásába helyezni. Esetenként mégis visszafordíthatatlan volt egy-egy portré sorsa. Teleki Mihály például egy gernyeszegi ház konyhájában találta meg nagyapjának Vastagh György által festett portréját, aminek már csak a fele volt meg, az is az asztalra szegezve viaszosvászon gyanánt. (Bővebben lásd: Marosi Ildikó: Örökbe hagyott beszélgetés gróf Teleki Mihállyal. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004.) Az EME államosítása után (az 1948-as rendelet értelmében) az egyesület oklevél-, irat- és képtári gyűjteménye a Román Tudományos Akadémia birtokába került, pontosabban az Akadémiai Levéltárat nevezték meg az EME Levéltárának az utódintézményeként. Az EME megszűntetését tárgyaló 1950. február 12-i ülésen az intézőbizottság egybegyűlt tagjai, Gaál Gábor, Jakó Zsigmond, Szabédi László és Török Zoltán kénytelenek voltak belátni, hogy az „EME tulajdonát képező javak kezelését illetően” a jogosultságuk megszűnt. [Jegyzőkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület önkényes megszüntetéséről (1950). Erdélyi Múzeum LIII. (1991) 1–4. sz. 183.] Az Akadémiai Levéltárból 1971-ben helyezték át a képtári gyűjteményt a Bánffy-palotában működő Kolozsvári Művészeti Múzeum tulajdonába, a máshonnan is elkobzott javakkal egyetemben. A beérkező anyag egy részét a Történeti Múzeumba begyűjtöttek közül utalták át. 1974-ben Kovács András művészettörténész még láthatta a négyszázegynéhány darabból álló képanyagot. Jakó Zsigmond történész kezdeményezésére néhány művészettörténet szakos magyar egyetemi hallgató segítségével leltárt készítettek róla, azután évtizedekig homály borította a festményeket. A portrék javarészét az úgynevezett Dokumentációs gyűjteményben helyezték el, eredetük miatt nem voltak kiállíthatók, és csak különleges engedéllyel lehetett hozzájuk férni. Valójában ez az állag a régi (főként 18–19. századi) erdélyi képanyagot tartalmazza, a festmények jórészt az egykori erdélyi kastélyokból és udvarházakból származnak. A következőkben a Kolozsvári Casino portréinak sorsát ismertetjük tömören. Az erdélyi nemes családok képviselői 1833-ban alapították meg a Kolozsvári Casinót 19. századi angol klubok mintájára. Az első világháború végétől a második világháború végéig a Kolozsvári Casino több alkalommal a különböző hadseregek – román, magyar, szovjet – parancsnokságainak volt a székhelye. Míg az első kettő idejéből a székház (Deák Ferenc / Eroilor utca, 16. szám) berendezésének megkárosításáról nincs tudomásunk, a szovjet jelenlét és a kommunista hatalomátvétel végzetes volt a kaszinó berendezésére. Az 1946-os évvel kezdődően előbb felfüggesztették, majd megszüntették a Kolozsvári Casino választmányának a hatáskörét. A képek szovjet katonák által véghezvitt rongálását és a papírnemű eltüzelését a Kolozsvári Casino képanyagának és megmaradt könyvtárának az EME levéltárába való menekítése követte, az utóbbi államosítása azután végleg megpecsételte a kaszinó megmaradt javainak a sorsát. Ma már nem tudjuk megállapítani, hogy valójában hány festmény díszítette a kaszinó falát annak virágkorában, de akár 1940 és 1944 között. Ma csak arról van tudomásunk, hogy Wass Ernő, az EME titkára 1947-ben eredetileg tíz képet vett át megőrzésre a Kolozsvári Casino képviselőjétől. Az EME egykori képgyűjteményének rekonstruálása során Murádin Jenő művészettörténész a kaszinó tíz festményéről tesz említést. (Murádin Jenő: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület képtára = Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményei. Szerk. Sipos Gábor. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2009. 315.) A hosszú ideig elveszettnek hitt kaszinói képek az 1947-es jegyzék sorrendjében a következő személyeket ábrázolják: báró Bánffy Dániel (1812–1888), gróf Kendeffy Ádám (1795–1834), báró Wesselényi Miklós (1795–1850), báró Wesselényi Ferenc (1807–1885), gróf Mikó Imre (1805–1870), báró Kemény Domokos (1807–1885), gróf Lázár Miklós (1819–1889), gróf Széchényi István (1791–1860), Bölöni Farkas Sándor (1795–1842). Az említett portrék – Széchenyi kivételével – kaszinótagokat, pontosabban alapító tagokat ábrázolnak. A rendeltetésük feltehetőleg az volt, hogy emléket állítsanak a kaszinó „alapító atyáinak”. A Széchenyi-portré arról a rendkívüli megbecsülésről tanúskodik, amely „a nemes grófot” övezte a kaszinó tagjai részéről. Ők egyrészt tudatában voltak annak, hogy Kendeffy Ádám, Béldi Ferenc, Bethlen János, Bethlen Ádám, Mikes János, Bethlen Pál és Bölöni Farkas Sándor révén valójában Széchenyinek és Wesselényinek köszönhetik a Kolozsvári Casino létrejöttét, ugyanis ők ketten Angliában jártukban ismerték meg azt a társas életi intézményt, amelyet ott klubnak neveztek az odajáró nemesek, és amelyet legelőször Széchenyi honosított meg Magyarországon, nevezetesen Pesten 1827-ben (Pesti Casino). Hat évvel később pedig valószínű az ő ösztönzésére alakult meg a pesti intézmény hasonmása Erdélyben. Az sem zárható ki, hogy a Habsburg-ellenes dac a Széchenyi-portré által emlékezett az első felelős magyar kormány egykori közlekedésügyi miniszterére és ekként a 1848-as forradalomra. Évenkénti munkáinak felsorolásában, Barabás Miklós (1810–1898) a kaszinó megrendelésére festett portrét is feljegyezte, ebben az 1742. tétel: „Gróf Széchenyi István nagy o. [olaj] térdkép a Kolozsvári Casinónak”. (Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza. Jegyz., bevezető Bíró Béla. Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1944. 274.) Ez nyilván nem az első portré, amit Barabás Széchenyi Istvánról festett. A magyar hivatalos portréfestészet fő tárgyát már az 1830-as években a reformkori politikai elit jelentette. Tiszteletük jeléül, politikai állásfoglalásuk kifejezésére a vármegyeházák vagy éppen kaszinók portrékat rendeltek olyan közéleti személyiségekről, akiknek munkásságát példaértékűnek tartották, s így az Erdélyben is közméltóságként tisztelt grófról. Bihar vármegye rendjei például, már 1836-ban elhatározták, hogy megrendelik Széchenyi portréját a megyeház közgyűlési terme számára. Széchenyi 1836. május 7-én kelt levelében elfogadta a felkérését modellülésre, és a pályája kezdetén álló fiatal Barabást ajánlotta a megbízásra. Barabás 1835 novemberében Pestre érkezésekor a Nemzeti Casino (korábban Pesti Casino) által látta megvalósíthatónak pesti megrendelői körének kialakítását. A művészetekért rajongó, költő és politikus Szemere Miklós (1804–1881) ajánlólevele révén sikerült kapcsolatba lépnie Tasner Antallal (1808–1861), Széchenyi titkárával, aki bemutatta őt principálisának: „Tasner Antal gróf Széchenyi Istvánt vezette hozzám. A gróf ekkortájt házasodott meg s később, mikor egy nagyobb ebédet adott, a hol az aristocratia több tagja hivatalos volt, engem is meghívott s többeknek bemutatott. Így aztán egyszerre ismeretségre tettem szert az aristocratia körében…”. (Barabás: i. m. 137–138.) Az 1835-ös évről 1836-ra fordulóan egyre több megbízásnak örvendhetett. Tulajdonképpen ekkor döntötte el, hogy letelepedik Pesten. Barabás tehát elsősorban Széchenyi pártfogásának köszönhette a budapesti arisztokrata körökbe való bevezetését. Széchenyi azáltal, hogy a 19. század egyik legtöbb megrendeléssel megbízott magyar portréfestőjének egyedülállóan népszerű pályafutásához maga is hozzájárult kapcsolatszerzéssel, a hivatalos portréfestészetben új fejezetet nyitott: a hazai művészek felkarolását és – egyetemesebb értelemben – a nemzeti festészet megteremtését szorgalmazta. (Szvoboda Dománszky Gabriella: A közélet szereplője = Barabás Miklós 1810–1898, Előadások a művész halálának 100. évfordulójára szervezett konferencián (Sepsirákos 1998. június 21.). Szerk. Jánó Mihály. Charta, Sepsiszentgyörgy, 2001. 122.) A kutatói munka mellett célba vettük a portrék restauráltatását és közönség elé tárását is. A Széchenyi István, Wesselényi Miklós és Bánffy Dániel portréinak többnyire felületi szennyeződései és karcolásai enyhébb sérüléseknek számítanak a többi portré lerongyolt állapotához képest. A kegyetlenül áthasított vásznak komoly és sürgős restaurátori beavatkozásra szorulnak. Arra törekszünk, hogy 2016-ban megvalósítsuk a közel három éves kutatói munka, a tömérdek megpróbáltatást kiállt felmérés régóta dédelgetett álmainak egyikét, A Kolozsvári Casino portréi című kiállítás megrendezését. Pásztor Csenge Bíborka Művelődés (Kolozsvár) 2015. augusztus 26.Mentenék a tanügyi állásokatOrszágos szinten zajlanak az egyeztetések arról, hogy ne kelljen maradéktalanul végrehajtani az oktatási minisztérium által elvárt, a kisegítő személyzetet érintő létszámcsökkentést. A lapunk által megszólaltatott szakemberek úgy vélik, a közoktatást nem lehet bürokratikus módon, egy képlet alapján karcsúsítani, rengeteg specifikus helyzet van, melyeket egyenként kell elemezni, hogy az elbocsátássokkal ne sodorják veszélybe egyes tanintézetek működését. Király András: az oktatás közügy Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónikának rámutatott: abban bízik, hogy az egyes tárgyalások során valamennyi megyében megtalálják a megoldást, hogy enyhíteni tudják a megszorítások mértékét és ne kelljen a minisztérium által kért valamennyi állást megszüntetni. Az államtitkár ugyanakkor kifejtette, hogy az oktatás közügy, ezért nemcsak a tanfelügyelőségeknek, iskolaigazgatóknak kellene lobbizniuk az állások megtartásáért, hanem a közösségek vezetőinek, a polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek, megyei tanácselnököknek is fel kellene sorakozniuk melléjük, hogy eredményes legyen az akció. „Ezeket a problémákat nem lehet kizárólag a pedagógusok nyakába varrni, a tanintézeteknek két gazdájuk van, a tanfelügyelőségek a szakmai részt koordinálják, a fenntartásuk pedig a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Ezért kellene össztűz alá venni a pénzügyminisztériumot, hogy ne erőltesse mindenáron a létszámcsökkenést" – magyarázta lapunknak a szakpolitikus. Emlékeztetett, hogy az oktatási minisztérium azért rendelte el az idei létszámcsökkentést, mivel a pénzügyi tárca európai uniós normákra hivatkozva kisebb keretet irányzott elő számukra, így szeptembertől már csökkentett finanszírozást biztosítanak. Király András hangsúlyozta, hogy a megszorítások a kisebbségi oktatásban hatványozottan érződnek, ezért a legújabb tanügyi törvény tervezetéhez az RMDSZ javaslatcsomagot nyújtott be, melyben kérik, hogy a finanszírozási képlet kidolgozásában vegyék figyelembe a sajátos helyzeteket, a települések nagyságát, a szórványbeli oktatási rendszert, a földrajzi vagy nyelvi elszigetelődést. A tervezetről és a beérkezett javaslatokról hétfőn kezdődnek el a tárgyalások, mondta az államtitkár. Nem tudják teljesíteni az előírást Kovászna megyében nem lehet megszüntetni az oktatási minisztérium által elvárt valamennyi, 133 állást, mondta el megkeresésünkre Kiss Imre. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, a napokban zajlanak az egyeztetések az iskolaigazgatókkal, ezek során figyelembe veszik minden egyes tanintézet sajátosságait, jövő hét elején összesítik az adatokat, és ezek alapján újratárgyalják a keretet a szaktárcával. „Vannak olyan iskolák, ahol a gyereklétszám csökkenése miatt indokolt lehet az elbocsátás, de olyan esetek is vannak, hogy az újabb állások megszüntetése veszélybe sodorhatja az iskola működését. A cél az, hogy a változatlan formában jóváhagyott iskolahálózat szeptembertől fennakadás nélkül működhessen" – magyarázta Kiss Imre. Rámutatott, Felső-Háromszéken vannak olyan kisiskolák, ahol a gyereklétszám nem tenné lehetővé kisegítő személyzet alkalmazását, de a zord telek miatt hat-hét hónapig folyamatosan fűteni kell, a fás kazánok működtetése pedig teljes embert igényel. A főtanfelügyelő abban bízik, hogy a megyei önkormányzat és a prefektúra vezetői is mellé állnak, és támogatásukkal észérvekkel sikerül meggyőzni a minisztériumot, hogy nem áll módjukban felszámolni a kért 133 állást. Nem bocsátanak el, de nem is alkalmaznak Kolozs megyét ugyan nem érinti annyira érzékenyen a szaktárca újabb, leépítéseket előíró rendelete, az azonban gondot jelent, hogy a betöltetlen állásokat nem lehet versenyvizsgával meghirdetni, holott vannak iskolák, ahol például nincs kapus. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta, hogy utoljára februárban volt kisebb leépítés, és bár a tanfelügyelőség két hónapja kapott egy újabb átiratot a minisztériumtól, ebben nem mondták, hogy kötelező lenne csökkenteni a létszámot. Hozzáfűzte, mindössze annyi a szaktárca kikötése, hogy bele kell férni a jóváhagyott keretbe, ez pedig a közép-erdélyi megyében nem jelent gondot, a betöltetlen állásokat azonban éppen a korlátozás miatt nem tudják meghirdetni. Állandó a fenyegetettség Lakatos András, a Kalotaszentkirályon működő Ady Endre szórványkollégium igazgatója ugyanakkor lapunknak úgy értékelte, hogy bár most nem lesznek leépítések, az állandó fenyegetettség folyamatos gondot jelent. Rámutatott, a fejkvótarendszer algoritmusa, amellyel a szaktárca kiszámolja, hogy mennyi pénz kell egy gyerek oktatásához, köszönő viszonyban sincs a valósággal. „Különösen hátrányos helyzetben vannak a szórványkollégiumok, hiszen kevés az a pluszpénz, amelyet ezek működtetésére megállapítottak. Miközben fizetésemelésről szól a fáma, közben érkeznek a felszólítások, hogy bele kell férjünk a jóváhagyott keretbe" – mutatott rá az egymásnak ellentmondó rendelkezések abszurditására az iskolaigazgató. Hozzáfűzte: a központi vezetés figyelembe se veszi, hogy a személyzet létszámát a gyerekek számához, illetve az épületek méretéhez kötő normarendszert egyszerűen nem lehet gyakorlatba ültetni, mert nincs rá pénz. Azaz egyszerre van érvényben a normatív előírás, hogy személyzetet kell felvenni, és a megszorítás, hogy erre nincs forrás. Elmondta: az általa vezetett intézmény költségvetéséből gyakorlatilag egyhavi fizetés hiányzik, és csak remélni tudja, hogy az őszi költségvetés-kiegészítéskor jóváhagyják Bukarestben. „Normális ésszel nem lehet ezt felfogni. Folyamatosan megy a kötélhúzás. Ha arra köteleznek, hogy építsek le embereket, akkor az a válaszom, hogy inkább keressenek más igazgatót" – adott hangot elégedetlenségének Lakatos. Mint arról beszámoltunk, Hargita megyében sem sikerült minden tanintézetben gyakorlatba ültetni a szaktárca kérte leépítést, Román Sándor, a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója például bejelentette, hogy nem tud eleget tenni a felszólításnak és lemond tisztségéről. Sok tanintézet vezetője tanfelügyelőségi segítséggel minisztériumi enyhítésért folyamodott azt kérve, hogy a szaktárca legyen tekintettel speciális helyzetükre, beadványukra azonban még nem kaptak választ. Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely Szabadság (Kolozsvár) 2016. január 21.Két magyar kilencedik osztály TordánHabár a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség vezetője eleinte fenntartással fogadta a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum azon kérését, miszerint a 2016/2017-es tanévben hagyjanak jóvá két magyar kilencedik osztályt, most mégis úgy tűnik, hogy a tanügyminisztériumba felküldött Kolozs megyei beiskolázási tervben két kilencedik osztályt kértek a Jósika-líceumnak – közölte lapunkkal Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Szabadság (Kolozsvár) 2016. február 13.Nincs szükség magyar nyelvű művészeti képzésre Kolozsváron?Szerkesztőségünkhöz is eljutott az a körlevél, amiben a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozata a tanügyminisztériumnak címzett beadványához gyűjt aláírásokat a tagozat fennmaradása érdekében. SZÉKELY GÉZA képzőművész-tanárt illetve TÖRÖK ZOLTÁN megyei főtanfelügyelő helyettest Tasnádi-Sáhy Péter kérdezte. Székely Géza képzőművész-tanár az Erdélyi Riport megkeresésére először a tagozat történetéről beszélt: „1992-ben kerültem az Apáczai Csere János Elméleti Líceumba, és már néhány év alatt egy igencsak jól működő rajzkört hoztam létre, mindenfelől jártak hozzánk a gyerekek. Ezen felbuzdulva gondoltuk azt a kollégákkal, hogy érdemes lenne továbblépni, és átalakítani a szakkört művészeti tagozattá. Ezt több évnyi szervezkedés, aláírásgyűjtés után, 16 esztendeje sikerült elérnünk az V-VIII. osztályra, mert több iskolával folytatott sikertelen egyeztetés után Wolf Rudolf akkori igazgató vállalta, hogy befogadja a művészeti tagozatot, annak ellenére is, hogy akkor még az Apáczaiban tanítóképző működött, és műterem sem volt, tehát nem voltak ideális körülmények ehhez. Ezt ellensúlyozandó vállaltam, hogy „tanítok szekrényből ki, szekrénybe be”, csak fogjunk neki, mondjuk ez azóta is így maradt. Menet közben többször is próbálkoztunk, hogy a képzési formát a líceumi osztályokra is kiterjesszük, de sem a tanfelügyelőség, sem a minisztérium részéről nem kaptunk támogatást. Annyit sikerült elérnünk, hogy fél csoporttal fakultatív módon tudunk a líceumi osztályok számára is emelt óraszámban művészeti képzést biztosítani. Pedig igény is és terv is lenne, hiszen a felső tagozatból megteremtett alapokon lehetne akár a nyomdatechnika, a reklámgrafika, akár az építészet irányába is továbbmenni.” Talán ebből is látszik, hogy az Apáczaiban működő művészeti tagozatnak nem az az elsődleges célja, hogy képzőművészeket neveljen, jóllehet – Székely Géza tanár úr friss számításai szerint – az elmúlt 16 év tanítványaiból több mint 30 diák került művészi pályára. „De mellettük volt számtalan olyan tanulónk, akik a más területeken szerzett jó tanulmányi eredményeik mellett fejlesztették művészi képességeiket, s számtalan tanulási problémával küzdő gyerek is járt hozzánk, akiknek az erős rajzkéssége volt az egyetlen terület, ahol sikerélményt szerezhettek. A diszlexiásoknak pedig kifejezetten jót tesz a rajzkészség fejlesztése, hogy egyéb területeken helytálljanak, több diákunk ennek köszönhetően tudott felfejlődni az elvárt szintre egyéb tárgyakból, és abszolválni a középiskolát.” „Nem tudunk tervezni, nem merünk pályázni” Az Apáczai művészeti tagozata ötödikben eddig is mindig kis létszámmal indult. Mint a tanár úrtól megtudom, 12 gyereknél többel nehéz foglalkozni, hiszen mindenki egyénileg dolgozik, így a tanárnak is sok időt kell külön-külön foglalkozni minden egyes tanulóval. Ennek ellenére a létszám nyolcadikig majd minden osztályban folyamatosan növekedett, aztán jellemzően lassan felduzzadt akár húsz főre is, mert minden évben érkeztek az osztályokba újabb és újabb gyerekek más iskolákból is. „Ami nálunk folyt az elmúlt 16 évben, az egy egész Közép-Erdélyben egyedülálló oktatási forma, főleg azért is, mert magyar nyelven zajlik a képzés. Egyébként éppen ezért érnek minket támadások, hiszen az Apáczai felé irányítjuk tovább középiskolába a gyerekeket, és nem a román tannyelvű Ladea Líceumba. A velünk kapcsolatos ellenszenvüket a Ladea vezetősége több gyűlésen is kinyilvánította már korábban. Részben ennek is a következménye, hogy ötödik osztályt már a tavaly sem indíthattunk, viszont akkor azt az ígéretet kaptuk a tanfelügyelőségtől, hogy idén mindenképpen lesz erre lehetőségünk, amivel, ha rajtunk múlik, könnyedén élni is tudnánk. A 29 negyedikesünk közül nyolcan jelezték, hogy jönnének, és más iskolákból is többen érdeklődtek, szóval a létszám meglenne, de nagyon úgy néz ki, hogy a magyar szaktanfelügyelők sem állnak ki a magyar nyelvű művészeti képzés mellett.” Mint Székely tanár úr elmondta, az ellenállás már csak azért is érthetetlen, mert pluszforrásokat sosem igényeltek a minisztériumtól, hanem pályázatokból és szponzorok segítségével fedezték az anyagi igényeket, pedig rengeteg eszközre volna szükségük: papír, festékek, vésők, linóleum. A linómetszetekkel még nemzetközi elismeréseket is nyertek, olyan magas színvonalú munka folyt és folyik ezen a téren. A művészeti képzéssel egy időben alapították az Apáczai Galériát, ahol a tanévben, mondhatni minden hónapban újabb kiállítást szerveznek. Jelen pillanatban Testvéreink a csángómagyarok címen van egy néprajzi jellegű kiállításuk, Petres László lujzikalagori magyartanár fotódokumentációval gazdagított gyűjteményéből, ehhez színvonalas konferenciát is szerveztek, dr. Péntek János, dr. Pozsony Ferenc, dr. Tánczos Vilmos, dr. Zakariás Erzsébet részvételével. „Most, hogy a helyzetünk bizonytalan, nem tudunk tervezni, nem merünk pályázni. Pedig az mind a kiállításoknak, mind a rendszeres alkotótáboroknak elengedhetetlen feltétele. A tanfelügyelőség részéről az elmúlt 16 évben semmiféle támogatást nem kaptunk, most az egyszer legalább kiállhatnának mellettünk” – zárja a beszélgetést Székely Géza. Járható út lehet az aláírásgyűjtés A Kolozs megyei tanfelügyelőségtől Török Zoltán főtanfelügyelő helyettest kérdeztük, mi az ő hivatalos álláspontjuk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának ügyében: „Az iskola vezetősége által benyújtott beiskolázási tervből az derül ki, hogy két osztályt szeretnének indítani a következő évben: egy intenzív angolt, illetve a képzőművészeti osztályt. Viszont az iskolának jelenleg 29 negyedik osztályos tanulója van, ami nem teszi ezt lehetővé. Ha mondjuk, 40 gyerek lenne negyedikben, minden további nélkül jóváhagyhattuk volna a kérést. A minisztérium minden megyének kioszt évente egy normát, azaz meghatároz egy bizonyos beiskolázandó, beiskolázható diákszámot, amit a tanfelügyelőség átlagol, és leoszt osztályokra. Ebből kijön, hogy például egy ötödik osztály indításához harminc diák szükséges, ez az előírás, ettől alapesetben nem lehet eltérni. Több helyen előfordul, hogy nem gyűl össze harminc, hanem mondjuk csak huszonöt gyerek, az osztály természetesen akkor is elindul, az osztályra kiosztott normából pedig megmaradnak helyek. Ezeket ősszel, amikor látjuk a teljes képet, a tanfelügyelőség újraoszthatja. Művészeti tagozatra nincs külön szabályozás, velük is csak ez alapján tudunk eljárni. Tehát én az igazgató úrnak azt mondtam, két eshetőség van. Eldöntik, hogy az egy induló osztály legyen teljesen művészeti szakirányú, de akkor le kell mondani az intenzív angolról idén, vagy ha az intenzív angol osztályra fel tudják duzzasztani a létszámot húsz fő fölöttire, illetve emellett a művészeti osztályba is lenne tízegynéhány iratkozó, akkor szeptemberben a tanfelügyelőségen tudjuk tárgyalni az ügyet, és lehet, hogy tudunk segíteni, de csak akkor. Ez nem csak halogatás, tavaly is tíz magyar iskolában indulhattak osztályok a fel nem töltött helyek újraosztásának köszönhetően. Nekik egyik megoldás sem elfogadható, ezért úgy döntöttek, hogy aláírásokat gyűjtenek, és felterjesztik az ügyet a minisztériumhoz, ami járható út lehet, meg kell próbálni. Ha a minisztérium küld a tanfelügyelőségnek egy átiratot, hogy az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban jóváhagynak ötödikben 12 fővel egy művészeti osztályt, 16 fővel pedig egy intenzív angol osztályt, akkor nálunk ennek semmi akadálya nincs. Egyéb esetben tartani kell magunkat a normához, mert így is folyamatosan küzdünk a finanszírozással. A 2016-os évre jelen pillanatban úgy állunk, hogy decemberre öt napra elegendő fizetés marad, a többi 25 napra pedig nincsen keret.” erdelyiriport.ro 2016. február 19.Ezer aláírás az Apáczai magyar tannyelvű képzőművészeti tagozatáértTöbb mint ezer aláírás gyűlt össze szülőktől, pedagógusoktól, képzőművészektől és közéleti személyiségektől a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium magyar tannyelvű képzőművészeti tagozatának megmentése érdekében. Vörös Alpár iskolaigazgató lapunknak elmondta: az aláírásokat és az ezekhez csatolt nyílt levelet még a héten elküldik az oktatási minisztériumnak, amelytől azt kérik, hogy a 2016/2017-es tanév beiskolázási tervében hagyják jóvá a képzőművészeti profilú, magyar tannyelvű 5. osztály elindítását a gimnáziumban, megőrizve ezzel az immár tizenhatodik éve működő 5–8. osztályos tagozat folytonosságát. Ezzel párhuzamosan egyébként még egy ötödik osztály működik a gimnáziumban. A tanintézet vezetője hangsúlyozta: minél hamarabb választ szeretnének kapni a szaktárcától, mivel az ügy tisztázásáig nem tudják megfelelően végezni a képzőművészet iránt érdeklődő gyermekek toborzását. Nem sok esélyt lát a második ötödik osztály beindítására Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a jelentkezők jelenlegi száma alapján, az iskola által benyújtott beiskolázási tervben ugyanis csak 29 ötödikes gyermek szerepel, a tanügyi törvény pedig egy osztály maximális létszámaként 30 főt határoz meg. „Sajnos, nem tudom megmondani, hogy a minisztérium hogyan bírálja el a támogató aláírásokkal elküldött kérést. Mindenesetre örülnék, ha a szaktárca jóváhagyásával két párhuzamos osztály jöhetne létre” – fogalmazott Török. A főtanfelügyelő-helyettes szerint ugyanakkor még ősszel is lesz esély a változásra, hiszen tavaly is a tervezettnél több osztályt tudtak elindítani. A nyolcadik osztályosok pótvizsgáját ugyanis augusztus végén tartják, ezt megelőzően nem lehet tudni, hogy az egyes iskolákban hány diák iratkozik be ősszel a foghíjas szakiskolai, illetve gimnáziumi osztályokba. Ennek nyomán például Tordán két szakiskolában nem teltek be a helyek, így az egyik tanintézetben két, a másikban egy osztály nem indult el. A megyei tanfelügyelőség ilyenkor „gazdálkodhat” a minisztérium által jóváhagyott, de mégsem induló osztályokkal, tavaly például Désen tudták engedélyezni egy tízfős hatodikos csoport működését. „De mindez csak szeptemberben tisztázódik” – mondta Török Zoltán. Kifejtette: nem tiltották meg a gimnázium vezetőségének, hogy képzőművészeti osztályt indítson, azt közölték, hogy csak egy ötödikes osztályt működtethetnek, és választaniuk kell az angol intenzív és a képzőművészeti képzés között. Az iskola korábban nyílt levélben mutatott rá arra, hogy a képzőművészeti osztály anyagi vagy más természetű megfontolásokból történő esetleges megszűntetése „nagymértékben szegényítené az amúgy is szűk körű, tehetségpallérozással foglalkozó nemzetiségi oktatásunk palettáját”. Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár) 2016. március 19.Próbaérettségi: három magyar iskola a Kolozs megyei toplistánHússzal több előkészítő osztály indulhat a megyében Három kolozsvári magyar tannyelvű iskola is szerepel a Kolozs megyei próbaérettségi eredményei alapján kialakult tízes toplistában: hatodik helyen áll a János Zsigmond Unitárius Kollégium 75,41%-os sikeraránnyal, kilencedik a Református Kollégium 70,27%-kal, tizedik a Báthory-líceum, ahol a tizenkettedikesek 67,80%-a ment át. A vizsgaeredményeket több szempont alapján lehet értékelni, a rendszer most csak a sikeraránnyal számol, így előfordulhat akár, hogy a jegyek magasabbak egy olyan iskolában, amely nem került ilyen előkelő helyre a rangsorban. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes lapunkkal közölte: a Kolozs megyei magyar iskolák jóval a megyei átlag fölött teljesítettek, most már csak a diákokon múlik, hogy komolyan vegyék a tanulást. Tegnap zárult le az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, jelenleg úgy tűnik, hogy a megyében a tervezettnél hússzal több előkészítő osztály indul. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2016. június 22.Türi Magyar Napok – negyedszerNegyedik alkalommal szervezik meg a Türi Magyar Napokat július 2-án és 3-án. A rendezvényen idén is gazdag, változatos és színvonalas lesz a kínálat, melyet ez alkalommal is Kémenes Loránd plébános és a római katolikus egyház készített elő a Balázsfalva szomszédságában élő magyarságnak, a meghívottaknak és vendégeknek, akik évről évre azért érkeznek ide, hogy a lankadó magyarság- és identitástudatot erősítsék a türiekben. A IV. Türi Magyar Napok programja a következőképpen alakul: szombaton 9.30 órakor előkészítik a nagy üstöt, amelyben türi gulyást főznek. A jelszó: Aki tűri, gyűri! Az üst körül Török Zoltán a szakácsmester. 10 órakor elindulnak a szekeresek, végigjárják a falut, és toborozzák a "jó népet". Őket kíséri az uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület fúvószenekara, a rezesbanda. Ugyanebben az időpontban kezdődnek a kézműves-foglalkozások a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány munkatársainak vezetésével. A nap folyamán egész napos mézeskalács-kiállítás lesz a múzeumban, Furus Julianna segítségével pedig elsajátítható a mézeskalács-készítés. 11.40 órakor a Magyar Házban a délutáni iskolások Gáspár Ildikó tanárnő vezetésével mutatnak be műsort. 12 órakor a marosvásárhelyi Kővirág együttes muzsikál. 13 órakor kezdődik a szentmise, a hálaadás azért, hogy élnek még magyar emberek Türben. Muzsikál a Remény zenecsoport. 14 órakor ünnepi beszédek hangzanak el, majd ezt követően megkezdődik a közös ebéd a nagy üstből. Délután fél 4 órakor ismét az uzoni fúvószenekar koncertezik, majd 4 órától bemutatkoznak a bethlenszentmiklósi és magyarpéterfalvi tánccsoportok. Ezt követően nótadélután lesz, énekel: Ábrám Tibor, Buta Árpád és Ritziu Krisztina. 18 órától Nagy István és a Gruppenhecc társulat szórakoztatja a közönséget a Migráncs vagyok, nem piskóta című műsorával. 19.30 órától kosaras bál kezdődik. Július 3-án, vasárnap 12 órakor szentmisét tartanak a római katolikus templomban, zenél Garamvölgyi Anett (koboz, ének) és Kiss Levente. 13 órától közös ebéd lesz, melyre minden résztvevő hivatalos. Ebéd közben szintén a zenészpáros muzsikál. Ebéd után vérbeli táncházat ígérnek a szervezők. Az eseményre – amelyet a lelkes türiek, a helyi katolikus plébánia, a budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kovászna Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány támogatnak – meghívták a marosvásárhelyieket is, akik régóta szoros kapcsolatot ápolnak Kémenes Loránd atyával. A marosvásárhelyiek lehetőségeik szerint imával és jelenlétükkel támogatták azt az ügyet, amelyet Lóri atya a szórványban felvállalt. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2016. július 5.Gazdag programkínálattal zajlottak a Türi Magyar NapokNegyedik alkalommal szervezték meg hétvégén, július 2-án és 3-án, a Türi Magyar Napokat. A rendezvényen idén is gazdag, változatos és színvonalas volt a kínálat, melyet ez alkalommal is Kémenes Lóránt plébános és a helyi római katolikus plébánia készített elő a Balázsfalva szomszédságában élő magyarságnak, a meghívottaknak és vendégeknek, akik évről évre azért érkeznek ide, hogy a lankadó magyarság- és identitástudatot erősítsék a türiekben. Szombaton 9.30 órakor előkészítették a nagy üstöt, amelyben türi gulyást főztek. A jelszó a már jól bevált volt: Aki tűri, gyűri! Az üst körül forgott mindvégig Török Zoltán, a szakácsmester. 10 órakor elindultak a szekeresek, élükön egy kétlovas hintóval, végigjárták a falut, és toborozták a „jó népet”. A szekereken büszkén ülő gyerekek lelkesedését csak fokozta az őket kísérő fúvószenekar, a rezesbanda, akik a Háromszéki Uzonból érkeztek Türbe, az ottani Atlantisz Művelődési Egyesület zászlója alatt. Ugyanebben az időpontban kezdődtek a kézműves-foglalkozások a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány munkatársainak vezetésével. A nap folyamán egész napos mézeskalács-kiállítás volt a múzeumban, Furus Julianna segítségével pedig elsajátíthatták a mézeskalács-készítés és díszítés csínját-bínját. 11.40-kor a Magyar Házban tanuló délutáni iskolások Gáspár Ildikó tanárnő vezetésével mutattak be egy olyan műsort, amelyre aki figyelt, elővehette zsebkendőjét, mert a kimondott magyar szavak könnyeket csaltak a szemekbe. 12 órakor a Marosvásárhelyi Kővirág együttes muzsikált. Megzenésített versek, mondókák, játékok tették színessé a koncertet. 13 órakor kezdődött a szentmise, a hálaadás azért, hogy élnek még magyar emberek Türben. A zenei szolgálatot a Marosvásárhelyi Remény zenecsoport biztosította. 14 órakor alkalomhoz illő rövid ünnepi beszédek hangzottak el, majd ezt követően megkezdődött a közös ebéd a nagy üstből. Délután fél 4 előtt ismét az uzoni fúvószenekart csodálhattuk, akik ezúttal koncert jellegű fellépésükkel gyönyörködtették a hallgatóságot, majd 4 órától bemutatkoztak a balázsfalvi óvoda, a bethlenszentmiklósi iskola tánccsoportjai, majd őket követte a mezőbergenyei Kincsásó tánccsoport. Ezután feledhetetlen nótadélután következett, ahol felléptek: Ábrám Tibor, Ritziu Krisztina, Varga Attila és Kiss Mihály. 18 órától Nagy István és a Gruppenhecc társulat szórakoztatta a közönséget a Migráncs vagyok, nem piskóta című műsorával. 20 órától kosaras bál kezdődött hajnalhasdtáig. Július 3-án, vasárnap 12 órakor szentmisét tartottakak a római katolikus templomban, ahol Garamvölgyi Anett (koboz, ének) és Kiss Levente (furulyák) nyújtották a zenei szolgálatot. 13 órától közös ebédet hirdettek, melyre minden résztvevő hivatalos volt. Ebéd közben szintén a zenészpáros muzsikált, majd ezt követően nótázásra és táncházra vártak mindenkit a szervezők. Az eseményre – amelyet a lelkes türiek, a helyi katolikus plébánia, a Budapesti Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kovászna Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány és Novreczky János vállalkozó támogattak, meghívták a Marosvásárhelyieket is, akik régóta szoros kapcsolatot ápolnak Lóri atyával. A Marosvásárhelyiek imával és jelenlétükkel támogatták azt az ügyet, amelyet Lóripap a szórványban felvállalt. Közlemény Erdély.ma 2016. július 5.A meghirdetett szakiskolai helyeknek csak fele telt meg egyelőreA meghirdetett helyek fele telt meg az erdélyi szakiskolákban az első beiratkozási szakaszban. Az illetékesek a pótvizsgák után újabb jelentkezőkre számítanak. Csupán a meghirdetett szakiskolai helyek fele telt be Kovászna megyében – tájékoztatott Kiss Imre főtanfelügyelő. Az illetékes szerint próbálják vonzóvá tenni a hároméves szakoktatást, azonban a szülők-diákok hozzáállása, mentalitása nehezen változtatható, bár a korábbi presztízsvesztésből sikerült lefaragni. Az idei első beiratkozási fordulóban a 696 meghirdetett helyre 346 diák jelentkezett, ami 49,7 százalékos arányt jelent, ám az üres helyekre augusztusban és szeptemberben is lehet még iratkozni. Egyelőre nem is számítottak ennél jobb arányra, hiszen az elmúlt években is hasonlóan alakult a beiskolázás, abban bíznak, hogy a tanév kezdetéig a szakiskolai osztályok többsége megalakul, mondta a főtanfelügyelő. Kifejtette, a Székelyföldi megyében 290 nyolcadik osztályos tanuló mAradt pótvizsgára, és 57 diákot nem tudtak lezárni, mivel nem volt elegendő jegye, vagy nem írta meg a félévi dolgozatokat. Ők csak ősszel tudnak beiratkozni kilencedik osztályba, velük a számítások szerint a szakiskolai helyek 80-85 százaléka betelik. Túljelentkezés a népszerű szakokon A megyében eddig csupán két szakiskolában volt túljelentkezés, a Sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolában a szakács, pincér és elárusító szakokra, míg a Kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolába az autószerelő szakra jelentkeztek többen a meghirdetett helyek számánál, így ezekben a tanintézetekben írásbeli vizsgát szerveznek. Kiss Imre elmondta, ezek a legnépszerűbb szakmák, míg a hegesztő, villanyszerelő, asztalos, ács, kőműves vagy varrónő mesterség kevésbé vonzza a fiatalokat. Üres fél osztályok Kolozsváron Kolozs megyeben sem iratkozott be első körben elegendő gyerek a szakiskolákba – közölte megkeresésünkre Török Zoltán főtanfelügyelő. Mint részletezte, a Kolozsvári Református Kollégiumban a szakiskolai helyek mintegy fele kelt el. A három osztály szakmák szerint hat fél osztályra oszlik, ezek közül három telt be, míg három fél osztályban még vannak helyek. Víz-gáz szerelő, asztalos és villanyszerelő szakmára várnak még jelentkezőket. Emellett a Kolozsvári közlekedési, műszaki szakközépiskolában is mAradtak betöltetlen helyek, de a legtöbb üres hely Válaszúton, a mezőgazdasági szakközépiskolában várja az érdeklődőket. Török Zoltán szerint azonban nem kell attól tartani, hogy iskolakezdésre nem lesz meg a szakiskolákban a szükséges diákszám. Kifejtette: nagyon sok nyolcadikos diák pótvizsgázni fog augusztus közepéig, hiszen elsőre nem mentek át a képességvizsgán és az eddigi gyakorlat szerint ezt követően szakiskolákba iratkoznak. A főtanfelügyelő-helyettes szerint a pótvizsgázók mintegy 90 százaléka jelentkezik majd szakmát tanulni. „Kolozs megyeben nem fordul majd elő, hogy nem lesz meg a szükséges létszám a szakiskolákban” – jelentette ki Török Zoltán. Beiskolázási kampány Hargita megyében Hargita megyében is számos szakiskolai hely mAradt betöltetlen, annak ellenére, hogy a megyei önkormányzat a szakoktatást népszerűsítő beszélgetéssorozatot és kampányt is szervezett. Ennek eredményeit a napokban összegezték az illetékes intézmények vezetői, illetve a Csík, Udvarhely és Gyergyó térségi szakközépiskolák igazgatói, aligazgatói. Elhangzott, hogy a Csíkszeredai szakiskolákban autószerelő, karosszérialakatos és festő/lakatos, villanyszerelő, ács és víz-gáz szerelő szakra várnak még diákokat, míg Székelyudvarhelyen asztalos, textil és mechanika szakon mAradtak betöltetlen helyek. Gyergyószentmiklóson pincérnek, péknek és kertésznek lehet még jelentkezni. Az összegző beszélgetésen többek között elhangzott, hogy több iskolában nagyobb a munkaajánlatok száma, mint a végzősöké, de az alacsony bérezés miatt a fiatalok sokszor visszautasítják ezeket. Több iskolában, illetve szakon ugyanakkor túljelentkezés van. Barabás Csaba, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei tanács és az intézmények, vállalkozók összehangolt népszerűsítő kampányának fokozatosan, évek alatt lesz meg az eredménye, így tovább kell dolgozni ennek érdekében. Görbe Péter főtanfelügyelő is úgy vélte, hogy nehéz megváltoztatni az elmúlt évtizedekben meggyökeresedett mentalitást, mely szerint csak az érettségizett vagy egyetemet végzett emberek érvényesülhetnek az életben. Szakmunkásra is szükség van, és meg is kell becsülni ezeket, hangsúlyozta a Hargita megyei főtanfelügyelő. Nagy a lemorzsolódás A szakiskolai diáklétszámot egyébként a nyolcadikosok körében egyre nagyobb méreteket öltő lemorzsolódás is csökkenti. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint ezt megelőzendő név szerint azonosítják a tanulókat, és megnézik, ki nem iratkozott be kilencedik osztályba, és az iskolaigazgatókat, osztályfőnököket és önkormányzati szakembereket is bevonva megkeresik a szülőket, és megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy a gyerek folytassa tanulmányait. Mint mondta, elsősorban a roma közösségekben van szükség felzárkóztató programokra, de vidéken is gyakran előfordul, hogy a 14–15 éves fiatal már inkább munkába áll, mint iskolába megy. Romániában a tíz osztály kötelező, az önkormányzat megbüntetheti a szülőket, ha nem küldik a gyereket iskolába, hívta fel a figyelmet a szakember, elismerve ugyanakkor, hogy tudomása szerint erre még nem volt példa. Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2016. július 14.Érettségi sikerarány: Kolozs megye ismét országos elsőApáczais diák a legjobb a magyar maturandusok között Az idei érettségin az országos sikerarány 66,7% – derült ki tegnap, az eredmények kihirdetését követően. Kolozs megye, amely tavaly országos első volt 82,18%-os sikerarányával, az idén 83,32%-ot ért el, és ezzel úgy tűnik, megőrizte az első helyét. Az idén végzettek körében még nagyobb a sikeresen érettségizők aránya: 88,61%. Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő azonban nemcsak a magas sikeraránnyal elégedett, hanem azzal is, hogy a közel négyezer vizsgázó közül ezren értek el kilencesen felüli átlagot, a megye 65 tanintézményéből pedig 19-ben 100 százalékos volt a sikeresen érettségizők aránya. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes is elégedett a magyar vizsgázók eredményeivel, mivel a hat színmagyar tannyelvű líceum mindegyikében meghaladták az országos sikerarányt. A magyar maturandusok közül egyébként a legjobb eredményt az Apáczai-líceum végzőse, Fodor Hanna Márta érte el 9,72-es átlaggal. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-30 | 31-57
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
